Gondolatok a könnytárból

E három irányzat az, amelyekkel a mai politikai ideológiákat le lehet írni. A bal-jobb felosztást el kellene felejteni, hiszen alkalmatlan a háromosztatú politika leírására. Ez persze a sajtót és az okoskodó szakírókat nem érdekli, ők fontosabbnak tartják a szóismétlés elkerülését és a közhelyes fogalmazást, mint a pontos kifejezést.
Körösényi András sem látta be ezt alapművében A magyar politikai rendszerben, ahol képes volt azt állítani, hogy az I. világháború után megszűnt a liberalizmus, ezért egy dimenzióssá vált a politikai paletta (p. 101.)
A három irányzat bizonyos szempontból összehasonlítható, de nem mindenben. Szokás megállapítani, hogy a lib. az egyént, a kon. a mikroközösséget (vállalkozást), míg a szdem. a makroközösséget (munkásosztály) preferálja, de ennek nem sok értelme van. A lib. racionális, a kon. empirista, míg a szdem. valahol a kettő között van. A lib. optimista emberképpel, a kon. pesszimistával bír, míg a szdem. nem mer állást foglalni. Ennek oka az, hogy szkeptikus, hiszen ezért ők akarják megmondani, mit kellene tenniük, ám ezt nem lenne szerencsés bevallani. A lib. utilitarista, a kon. emócionalista (ezen azt értem, hogy az indokolhatatlan érzelmek keltette célok fontosak), a szdem. voluntarista (vagyis a vezéreszme alá rendelnek mindent). A kon. nacionalista, a szdem. internacionalista, a lib. nem foglalkozik a kérdéssel, de utóbbira hajlik. A lib. minimális államot kíván, a szdem. kiterjedt államot, szinte totálisat, míg a kon. elvileg nem foglalkozik a kérdéssel, ám eszméje megvalósításához kiterjedt államra van szükség
A lib. egy elvet próbál minden problémában követni, a kon. megfogalmazhatatlan érzéseit, a szdem. pedig nem törődve a problémával a nagy eszmét akarja megvalósítani.
Kis túlzással el lehet mondani, hogy a francia forradalom hármas jelszava a három eszmét jelenti: szabadság (=lib.), egyenlőség (=szdem), testvériség (=kon., mert ha a polgárokat testvérnek tekintjük, az egy komoly morális tartalom).
Mindezekből látszik, hogy a gyakorlati problémák miatt aligha van tisztán valamelyik ideológiát követő párt, ha mégis, akkor nem sokáig lehet kormányon, hiszen a problémák nem mindegyikével lehet ezek alapján foglalkozni. Általában azonban valamelyik eszme az, amelyik alapvetően meghatározza a pártokat. Mivel a pártok nem kizárólag alapeszméjüket követik, ez visszahat az eszmék fejlődésére, ezért változnak, és térnek el térben és időben.