503 éve (1506) hunyt el Kolumbusz Kristóf, olasz hajós.
1451-ben született Christoforo Colombo néven Genovában. Gyermekkora ismeretlen, csak annyit tudunk, hogy már 14 évesen matróznak állt. Marco Polot olvasgatva már fiatalon elhatározta, hogy nyugat felé haladva eléri Indiát (pontosabban Katajt, azaz Kínát, és utána Indiát), mert biztos volt abban, hogy a Föld gömbölyű. Először a portugál királynál próbálkozott, hiszen nem volt pénze ekkora vállalkozáshoz, ám II. János nem támogatta. Végül a spanyol királyi párt, katolikus Izabellát és Ferdinándot sikerült megnyernie tervének közel hét évi próbálkozás eredményeként.
1492. augusztus 3-n 50 fős legénységgel indult el Santa Maria nevű vezérhajójával, amelyet a Pinta és a Nina kísért. Október 12-n érte el a Bahama-szigetekhez tartozó San Salvador szigetét, majd megállt Kubában és Hispaniolában (Haiti), ahol kis kolóniát alapított. 1493 márciusi hazatérésekor nagy ünneplésben volt része, bemutatta az újonnan megismert növényeket, a dohányt, burgonyát, kukoricát és sok trópusi gyümölcsöt.
Második útján (1493-1496) 17 hajóval és 500 fős legénységgel a karibi szigetvilág déli részét járta be. Harmadik expedíciójára 1498-ban az újonnan alapított telepek csekély eredményei miatt került sor, hiszen nem érkezett számottevő érték Spanyolországba onnan. Kolumbusz 6 hajóval és 330 fővel indult el, felfedezte a dél-amerikai kontinenst, majd befejezvén az expedíciót Dominicába tért pihenőre. Egy évvel később egy ellene kitört lázadás miatt vasra verve küldte haza az újonnan kinevezett királyi kormányzó.
Spanyolországban azonban sikerült visszanyernie az udvar bizalmát, majd elindult 1502-1504 közötti utolsó nagy útjára a Mexikói-öböl déli partja mentén. Élete végéig nem ismerte el, hogy új földrészt fedezett fel, mindvégig azt hitte és vallotta, hogy Indiába jutott el.
1506-ban Valladolidban hunyt el, végrendeletében azt kérte, hogy hamvait Dominikán helyezzék örök nyugalomra. 3 évvel később Sevillában temették el, majd 1537-ben Dominikára vitték hamvait. 1795-ben a francia hódítók elöl Havannára vitték a maradványokat, majd 1899-ben a sevillai katedrálisban helyezték újra nyugalomra.
Alant a 4 expedíció útja látható.
Második útján (1493-1496) 17 hajóval és 500 fős legénységgel a karibi szigetvilág déli részét járta be. Harmadik expedíciójára 1498-ban az újonnan alapított telepek csekély eredményei miatt került sor, hiszen nem érkezett számottevő érték Spanyolországba onnan. Kolumbusz 6 hajóval és 330 fővel indult el, felfedezte a dél-amerikai kontinenst, majd befejezvén az expedíciót Dominicába tért pihenőre. Egy évvel később egy ellene kitört lázadás miatt vasra verve küldte haza az újonnan kinevezett királyi kormányzó.
Spanyolországban azonban sikerült visszanyernie az udvar bizalmát, majd elindult 1502-1504 közötti utolsó nagy útjára a Mexikói-öböl déli partja mentén. Élete végéig nem ismerte el, hogy új földrészt fedezett fel, mindvégig azt hitte és vallotta, hogy Indiába jutott el.
1506-ban Valladolidban hunyt el, végrendeletében azt kérte, hogy hamvait Dominikán helyezzék örök nyugalomra. 3 évvel később Sevillában temették el, majd 1537-ben Dominikára vitték hamvait. 1795-ben a francia hódítók elöl Havannára vitték a maradványokat, majd 1899-ben a sevillai katedrálisban helyezték újra nyugalomra.
Alant a 4 expedíció útja látható.
