59 éve (1950) tört ki a koreai-háború.Azzal, hogy észak-koreai csapatok átlépték a 38. szélességi fok magasságában húzódó dél-koreai határt, kezdetét vette az a hároméves háború, amely a hidegháború első fegyveres konfliktusává vált. Még Potsdamban egyeztek meg ebben a vonalban, amelytől északra a szovjetek, délre az amerikaiak fegyverzik le a japánokat (a német helyzethez hasonlóan). Északon a kommunista Kim Ir Szen, délen a nyugatbarát Li Szin Man jutott hatalomra több-kevesebb nagyhatalmi segítséggel. 1949-ben az amerikai és szovjet csapatok elhagyták a megosztott országot, bár északon jelentős haditechnika és szakértői támogatás maradt.
Az észak-koreai alakulatok gyors sikereket értek el, Szöult is elfoglalták, amit az Egyesült Államok június 27-i beavatkozása követett. Még ősszel visszaszorították a kommunista sereget a határ mögé, sőt Phenjant is elfoglalták. Kína ekkor avatkozott be, és az amerikai és ENSZ csapatokat, amely főparancsnoka Douglas MacArthur tábornok volt, Szöul mögé nyomták vissza, de csak pár hónapra. A front így a 38. szélességi fok mentén stabilizálódott.
1951 tavaszától béketárgyalások folytak, és a fegyveres harc szórványossá vált. A tűzszünetet 1953. július 27-n kötötték meg, a határ természetesen a 38. szélességi fok környéki vonal lett. Békét máig nem kötöttek a mintegy 3,5 millió emberéletet követelő háború végső lezárásául.
