1097 éve (912) született I. (Nagy) Ottó.
A Liudolfing- vagy szász dinasztiából származó, a merseburgi győző, I. (Madarász) Henrik király fia volt 930-ban feleségül vetette Editet, az angol királylányt. Aachenben 936. augusztus 7-n, egy hónappal apja halála után királlyá választották a német fejedelmek. Apjával ellentétben keményen éreztette hatalmát a hűbéres fejedelmekkel, és ez azonnal háborúhoz vezetett. 939-ben aztán Ottó öccse, Henrik lázadt fel, szövetségben Eberhard frank és Giselbert lotaringiai herceggel, valamint IV. Lajos francia király támogatásával. Ottó győzött, majd 941-ben a király elleni összeesküvésben vett részt. A terv kitudódott, és míg a többi összeesküvőt megbüntették, Henrik ismét bocsánatot nyert. Ezután hűséges maradt bátyjához, és 947-ben elnyerte a bajor hercegséget.
Ottó azonban nem emiatt érdemelte ki a nagy jelzőt. Keleten sikeresen harcolt a szlávok ellen; északon a dán vikingeket térítette a kereszténységre. Nyugaton Burgundiára terjesztette ki befolyását, délen pedig (951-ben) Itáliában győzött, s felvette a "lombardok királya" címet.
Számunkra azonban talán a legfontosabb, hogy a belső lázadást időben verte le, hogy a 955-ben betörő magyarokat egy erős és egységes sereg fogadja, amely győzni tudott Augsburg mellett.
Ottó 961 májusában elérte, hogy a 6 éves fiát német királlyá válasszák és meg is koronázzák. Következő évben, mivel megszabadította a pápát egyik ellenfélétől, az császárrá koronázta. Amikor 965-ben VIII. Leó pápa meghalt, a császár XIII. Jánost szemelte ki utódául, ám őt a rómaiak elűzték. Ezért Ottó harmadszor is Itáliába vonult, és ott is maradt 966-tól 972-ig. Mikor visszatért németföldre, nagyszabású udvari gyűlést tartott Quedlinburgban, amelyen megjelentek Géza fejedelem követei is, hogy jószomszédi viszonyt építsenek ki, ill. felvegyék a kereszténységet. I. Ottó pár héttel ezután meghalt, Magdeburgban temették el.
Ottó azonban nem emiatt érdemelte ki a nagy jelzőt. Keleten sikeresen harcolt a szlávok ellen; északon a dán vikingeket térítette a kereszténységre. Nyugaton Burgundiára terjesztette ki befolyását, délen pedig (951-ben) Itáliában győzött, s felvette a "lombardok királya" címet.
Számunkra azonban talán a legfontosabb, hogy a belső lázadást időben verte le, hogy a 955-ben betörő magyarokat egy erős és egységes sereg fogadja, amely győzni tudott Augsburg mellett.
Ottó 961 májusában elérte, hogy a 6 éves fiát német királlyá válasszák és meg is koronázzák. Következő évben, mivel megszabadította a pápát egyik ellenfélétől, az császárrá koronázta. Amikor 965-ben VIII. Leó pápa meghalt, a császár XIII. Jánost szemelte ki utódául, ám őt a rómaiak elűzték. Ezért Ottó harmadszor is Itáliába vonult, és ott is maradt 966-tól 972-ig. Mikor visszatért németföldre, nagyszabású udvari gyűlést tartott Quedlinburgban, amelyen megjelentek Géza fejedelem követei is, hogy jószomszédi viszonyt építsenek ki, ill. felvegyék a kereszténységet. I. Ottó pár héttel ezután meghalt, Magdeburgban temették el.