65 éve (1944) alakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés.
Sztálin kívánságára hozták létre, a hadszíntérré vált ország viszonyai közepette szükségképp hevenyészett módon, valódi állami irányítás híján mindenben a szovjet vezetés útmutatásait követve. A kommunisták befolyása alatt álló nemzeti bizottságok vettek részt az előkészítésben. Ekkorra már az ország lakosságának fele szovjet megszállás alatt élt, közülük mintegy másfél millió ember vett részt valamilyen módon a választásokon.
A Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés 231 tagja különböző pártok képviselőiből állt össze:
December 22-n az Ideiglenes Kormány megalkotása céljából az Ideiglenes Nemzetgyűlés 23 tagú Politikai Bizottságot választott. (Ennek összetétele: 5 kisgazdapárti, 4-4 kommunista és szociáldemokrata, 3 nemzeti parasztpárti, 2 polgári demokrata párti és 5 pártonkívüli képviselő volt.) Még aznap megalakult a Dálnoki Miklós Béla vezette Ideiglenes Nemzeti Kormány.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés legfontosabb alkotása az új választójogi törvény volt, s a 1945-ös választással megszűnt. Valójában addig sem működött, 1944. december 21-i összehívását követően 1945 szeptemberéig (szinte az 1945-ös választások előestéjéig) nem is ült össze. Így nem sok gyakorlati jelentősége volt annak, hogy a szovjet hadsereg előrenyomulásával 1945. április 2-n, illetve július 24-n 488 főre egészítették ki, miközben a pártarányok alapvetően változatlanok maradtak.
A kormány felügyeletét, mivel az Ideiglenes Nemzetgyűlés tulajdonképpen nem ülésezett, a Politikai Bizottság látta el. Ez nevezte ki a nemzetgyűlés bizottságait is. A Politikai Bizottság elnöke az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt. A Bizottság összetétele azonban a politikai erőviszonyoknak megfelelően változott...
1945. január 26-n létrehozták a Nemzeti Főtanácsot. Ennek tagja lett a nemzetgyűlés és a kormány elnöke valamint Gerő Ernő. A Főtanács kinevezhette és felmenthette a kormány tagjait és amnesztia kivételével kegyelmet gyakorolhatott. A későbbiekben tagjai kicserélődtek: Nagy Ferenc házelnök, Tildy Zoltán miniszterelnök és a kommunista Rákosi Mátyás lettek a tagok.
A Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés 231 tagja különböző pártok képviselőiből állt össze:
- Magyar Kommunista Párt 90
- Független Kisgazdapárt 56
- Szociáldemokrata Párt 43
- Nemzeti Parasztpárt 16
- Polgári Demokrata Párt 13
- Pártonkívüli 12
December 22-n az Ideiglenes Kormány megalkotása céljából az Ideiglenes Nemzetgyűlés 23 tagú Politikai Bizottságot választott. (Ennek összetétele: 5 kisgazdapárti, 4-4 kommunista és szociáldemokrata, 3 nemzeti parasztpárti, 2 polgári demokrata párti és 5 pártonkívüli képviselő volt.) Még aznap megalakult a Dálnoki Miklós Béla vezette Ideiglenes Nemzeti Kormány.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés legfontosabb alkotása az új választójogi törvény volt, s a 1945-ös választással megszűnt. Valójában addig sem működött, 1944. december 21-i összehívását követően 1945 szeptemberéig (szinte az 1945-ös választások előestéjéig) nem is ült össze. Így nem sok gyakorlati jelentősége volt annak, hogy a szovjet hadsereg előrenyomulásával 1945. április 2-n, illetve július 24-n 488 főre egészítették ki, miközben a pártarányok alapvetően változatlanok maradtak.
A kormány felügyeletét, mivel az Ideiglenes Nemzetgyűlés tulajdonképpen nem ülésezett, a Politikai Bizottság látta el. Ez nevezte ki a nemzetgyűlés bizottságait is. A Politikai Bizottság elnöke az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt. A Bizottság összetétele azonban a politikai erőviszonyoknak megfelelően változott...
1945. január 26-n létrehozták a Nemzeti Főtanácsot. Ennek tagja lett a nemzetgyűlés és a kormány elnöke valamint Gerő Ernő. A Főtanács kinevezhette és felmenthette a kormány tagjait és amnesztia kivételével kegyelmet gyakorolhatott. A későbbiekben tagjai kicserélődtek: Nagy Ferenc házelnök, Tildy Zoltán miniszterelnök és a kommunista Rákosi Mátyás lettek a tagok.
