412 éve (1598) kezdődött az orosz zűrzavarok korszaka.Borisz Godunov 1551 körül született (a hiányos forrásokból nem lehet rekonstruálni a család történetét). Godunov IV. (Rettegett) Iván udvarában kezdte a pályafutását, végül a cári palota őrségének kapitánya lett. 1588-ban ő lett I. Fjodor gyámja, aki örökös nélkül elhunyt, így kihalt a Rurik-dinasztia.
1598. január 7-n I. Fjodor tisztázatlan halála után Oroszország cárja Borisz Godunov lett, akinek uralkodása alatt számos problémával kellett szembenéznie. Előbb egy lengyel támadást kellett kivédekeznie, majd a rossz termés miatti parasztlázadásokat, de a legsúlyosabb probléma ál-Dimitrij megjelenése volt. 1603-ban egy lengyel nemesnél felbukkant egy ifjú, aki magát Dmitrijnek, IV. Iván fiának nevezte, aki a közhiedelemmel ellentétben mégsem halt meg. A kimaradt éveket azzal magyarázta, hogy még anyja mentette meg életét, aki időben kicserélte egy másik gyerekre, és őt egy kolostorban neveltette fel. Ál-Dmitrijt nem csak az orosz parasztság egy része, hanem a hatalomból kimaradt bojárok, sőt a lengyel király is pártfogolt. Mikor ezek több csatában is legyőzték Borisz cár seregeit, az 1605. április 13-n megmérgezte magát. Fia, II. Fjodor lett utóda, ám csak két hónapig, hiszen a megmaradt cári sereg is átállt.
Azonban ál-Dmitrij egy évig sem uralkodhatott. A bojárok vele sem voltak elégedettek, és egy összeesküvés során végeztek vele, s vezetőjüket tették cárrá (IV. Vaszilij). Az elkövetkezendő pár évben még 4 (más források szerint 5) magát Dmitrijnek nevező alak tűnt fel, akiket a lengyelek, svédek támogattak. A hosszas háborúskodás végén Mihail Romanov szilárdította meg a cári hatalmat, s alapította meg az 1917-ig uralkodó Romanov-dinasztiát.
