589 éves (1421) a Tiltott Város.
Kína legfigyelemreméltóbb építészeti alkotása - a Kínai Nagyfal után - a Pekingben található Tiltott Város. A téglalap alaprajzú, észak-déli tájolású várost a harmadik Ming császár, Csu-Ti uralkodása alatt, 1406-ban kezdték el építeni. A császár, aki néhány évvel korábban tette át Nankingból Pekingbe az uralkodói központot, olyan palotaegyüttest akart, amely egyben hatalmának szimbólumává is válhat. Mintegy százezer mesterember és egymillió munkás dolgozott a 890 palota, több csarnok és számtalan más épület megépítésén. A 720 ezer négyzetméteres területből mintegy 150 ezer négyzetmétert építettek be, és minden épület magasabb volt, mint bármelyik pekingi ház - ezt törvény garantálta. A császár városát, ahová egyszerű ember nem léphetett be, hatalmas vörös fal vette körül, illetve egy 52 méter széles, 3800 méter hosszú vizesárok.
A Tiltott Város két egymástól jól elkülöníthető részből állt: a belső és a külső udvarból. A belső udvar a privát területet jelentette, itt élt a császár a családjával, az udvarhölgyekkel és a palotára vigyázó őrökkel. A külső udvarban zajlottak a tanácskozások, a katonai kinevezések és a koronázási ünnepségek.
Az 1421. február 2-n ünnepélyes keretek között átadott Tiltott Város 1924-ig a mindenkori császár lakhelyéül szolgált. A forradalom ugyan 1911-ben megdöntötte a császári kormányzatot, de a hatalmától megfosztott uralkodó még 13 éven át maradhatott palotájában.
Kína legfigyelemreméltóbb építészeti alkotása - a Kínai Nagyfal után - a Pekingben található Tiltott Város. A téglalap alaprajzú, észak-déli tájolású várost a harmadik Ming császár, Csu-Ti uralkodása alatt, 1406-ban kezdték el építeni. A császár, aki néhány évvel korábban tette át Nankingból Pekingbe az uralkodói központot, olyan palotaegyüttest akart, amely egyben hatalmának szimbólumává is válhat. Mintegy százezer mesterember és egymillió munkás dolgozott a 890 palota, több csarnok és számtalan más épület megépítésén. A 720 ezer négyzetméteres területből mintegy 150 ezer négyzetmétert építettek be, és minden épület magasabb volt, mint bármelyik pekingi ház - ezt törvény garantálta. A császár városát, ahová egyszerű ember nem léphetett be, hatalmas vörös fal vette körül, illetve egy 52 méter széles, 3800 méter hosszú vizesárok.
A Tiltott Város két egymástól jól elkülöníthető részből állt: a belső és a külső udvarból. A belső udvar a privát területet jelentette, itt élt a császár a családjával, az udvarhölgyekkel és a palotára vigyázó őrökkel. A külső udvarban zajlottak a tanácskozások, a katonai kinevezések és a koronázási ünnepségek.
Az 1421. február 2-n ünnepélyes keretek között átadott Tiltott Város 1924-ig a mindenkori császár lakhelyéül szolgált. A forradalom ugyan 1911-ben megdöntötte a császári kormányzatot, de a hatalmától megfosztott uralkodó még 13 éven át maradhatott palotájában.