869 éve (1141) halt meg II. Béla.Béla Álmos herceg és Predszláva orosz hercegnő házasságából született 1108-1110 között. A vak melléknevet azért kapta, mert nagybátyja, Kálmán 1115 körül apjával együtt megvakíttatta, hogy uralkodásra alkalmatlanná váljon. A gyermek herceget a pécsváradi apátságban nevelték fel. Kálmán utóda, II. István kiegyezett a vak herceggel, és társadalmi bázisa megerősítése céljából a kegyeibe fogadta. Béla 1128 körül vette feleségül Ilonát, I. Uros szerb fejedelem leányát. Frigyükből számos gyermek született: Géza (II. Géza), László (II. László), István (IV. István), Álmos, Zsófia és Gertrúd.
1131. április 28-n koronázták magyar királlyá a gyermektelen II. István halála után. Az ügyeket többnyire felesége intézte, így inkább az ő ill. híveinek műve az 1131-es véres aradi gyűlésre. Itt kegyetlenül leszámoltak a király egykori ellenfeleivel. 1132. július 22-n a Sajó-völgyében vereséget mért a trónkövetelő Borisz (Kálmán király fia) csapataira. Később elfoglalta Dalmáciát, valamit Rámát és Boszniát. Megalapította az aradi prépostságot, gazdag adományokkal látta el a dömösi monostort. Udvarában jelentős írásbeli tevékenység is folyt, a királyi kápolna hivatalosan is oklevelek kiállításával kezdett foglalkozni. Székesfehérvárott temették el. Utóda fia, II. Géza lett.
