31 éve (1979) vonult ki végleg Afganisztánból a szovjet sereg.Az előzmény 1978-ban kezdődött, mikor a fegyverrel hatalomra került Taraki-kormányzat szovjet tanácsadókat hívott be, akik (végül már 5 ezer fő) fokozatosan szovjetizálni kívánták az államot, de ez komoly ellenállásba ütközött. Brezsnyevék már egy ideje az intervención töprengtek, amikor Tarakit meggyilkolták, és utóda, Amin véresen leszámolt a híveivel is. Ekkor már nem maradtak tétlen, főleg, hogy a szövetséges afgán erők felkérték őket a beavatkozásra. 1979 decemberében szinte ellenállás nélkül került minden szovjet kézre, Amin pedig a túlvilágra. Karmal lett a vezér, akit egyik korábbi erő sem támogatott. A szovjetizálás nem volt olyan erős, mint Taraki idejében, de az ellenállás, és így a szovjet áldozatok száma nőttön-nőtt.
Moszkvának sem az afgán helyzetet nem sikerült stabilizálnia, sem olyan rezsimet létrehoznia és hátrahagynia, amely lojalitásában bízhattak volna. Ennek ellenére a katonai jelenlét még évekig maradhatott volna. A kivonulást elrendelő politikai bizottsági határozat ugyanis jóval korábban (1986. november 13.) megszületett, mint azt a nyilvánosság követelte volna. Az afganisztáni kivonulás Gorbacsov döntése volt.
A mérlegük 14 433 halott és 30 ezer sebesült, az afgán halottak száma nagyságrendileg nagyobb.
