94 éve (1916) indult be a verduni vérszivattyú. Váratlan német tüzérségi támadás kezdődött az állóháború egyik keletfrancia szakaszán, amely a leghíresebb offenzívává vált. A háborúra jellemző módon indult a csata. A németek 2 napon át lőtték a francia állásokat (1200 löveg), de azok kitartottak, ám kapcsolatot nem tudtak tartani a hadvezetéssel. Mivel a franciák nem hitték, hogy a német zárótüzet túl lehet élni, azt feltételezték, hogy a németek éppen bevonulnak az állásokba, amikor elhallgattak a német ütegek. A diadalittas francia védők tehát pár óra pihenés után megkapták a honfitársak lövedékeit. Így semmisült meg a francia védelem.
A németek előretörtek, de Verdun központi erődítményét nem sikerült bevenniük. A nyáron intenzívvé váló francia ellentámadást (25 ezer tonna hadianyag) viszont sokáig sikeresen visszaverték, így egészen év végéig gyilkolták egymást a történelem egyik legintenzívebb módján (2,5 millió német lövedék). A halottak száma összesen 300-700 ezer (csak becslések vannak) volt, és 1917-re pontosan ugyanott húzódott a frontvonal.
A németek előretörtek, de Verdun központi erődítményét nem sikerült bevenniük. A nyáron intenzívvé váló francia ellentámadást (25 ezer tonna hadianyag) viszont sokáig sikeresen visszaverték, így egészen év végéig gyilkolták egymást a történelem egyik legintenzívebb módján (2,5 millió német lövedék). A halottak száma összesen 300-700 ezer (csak becslések vannak) volt, és 1917-re pontosan ugyanott húzódott a frontvonal.