24 éve (1986) utasította el Svájc az ENSZ-hez való csatlakozást.A svájci történetírás, de még inkább a köztudat a 16. század elejére teszi semlegességük kezdetét. Történelemkönyvek és újságcikkek szerint azóta tartózkodik az ország a nemzetközi konfliktusokba történő beavatkozásoktól. Tény, hogy a 20.században egyértelműen semleges politikát gyakorolt a kis ország, hiszen távol tartotta magát az első és a második világháborútól és az ENSZ tagjává is viszonylag csak későn vált.
Az 1945-ben megalakult ENSZ létrejöttét sok ország támogatta és tagjává is vált, Svájc azonban nem volt közöttük. Ennek ellenére Genf lett az ENSZ európai székhelye, és Svájc aktív szerepet vállalt az olyan szervezetek és intézmények életében, mint például az UNESCO vagy az UNICEF. Az 1980-as években merült fel először Svájcban az ENSZ-hez való csatlakozás kérdése. A kormány és a parlament törvényjavaslatot terjesztett be ezzel kapcsolatban, ugyanis a svájci alkotmány értelmében a parlament nem dönthetett egyedül.
Népszavazást írtak ki, és a választásra jogosultak egyértelműen döntöttek a kérdésről. 1986. március 16-n Svájc elutasította az ENSZ-be való belépést. A voksoláson megjelenők 75,7 százaléka nemet mondott a csatlakozásra, egyes kantonokban pedig elérte 90 százalékot is a csatlakozást elutasítók aránya. A tiltakozók érvei megalapozottak voltak: többek között tartottak a tagság magas költségeitől és a semlegesség elvesztésétől.
16 év telt el, míg Svájcban újra napirendre került a kérdés: 2002 márciusában 57,6 százalékos részvételi arány mellett az emberek 54,6 százaléka voksolt az ENSZ-tagság mellett. Svájc a legfontosabb és legnagyobb anyagi támogatók soraiba állt be. Hatalmas pénzeket fordít a világélelmezési és a gyermeksegélyezési programokra.
