1876-ban e napon két feltaláló kért szabadalmat új találmányára. Mivel Graham Bell (1. kép) (mellesleg hangfiziológia professzor Bostonban) 2 órával hamarabb kérelmezte, így az ő neve maradt fenn, a késlekedő Elisha Gray nevét a lexikonból kell kibetűzni. A telefonnak nevezett kütyü nehezen vált nélkülözhetetlen eszközzé, a konzervatívok feleslegesnek tartották, mondván a kifutófiúk feleslegessé teszik. Ismerve a mai tarifát valóban olcsóbb megoldás, de egy fokkal lassabb.

Érdemes a lexikont Philipp Reis nevénél is felütni, mert ő volt az, aki kifejlesztette a hang továbbítására alkalmas szerkezetet. Több darabot gyártottak, de nem keltett nagy érdeklődést, ám Bell vett egyet, továbbfejlesztette - első sorban a kétirányú kommunikációt teremtette meg - és önálló találmányként szabadalmaztatta.
Bell nevéhez további 29 szabadalom fűződik, többek között egy grafofon nevű (2. kép), amit egy bizonyos T.A. Edison némileg átalakítva fonograf néven tett világhírűvé.