Egy kicsit elavultnak tünnek a forrásaid...

"Semmi sem úgy történt, ahogy tanították

Nemcsak az Auróra cirkáló ágyúi nem dördültek el 1917-ben, hanem a téli palotát sem ostromolták meg, és egyáltalán, a legtöbb dolog nem úgy történt, ahogy évtizedeken át tanították. Ez derül ki A forradalom mítoszai című októberben nyílt moszkvai kiállításból.

Az egykor Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak nevezett eseményről Szergej Mironyenko, az állami levéltár igazgatója, a történelemtudományok doktora elmondta: sajnos sem az 1917. februári, sem az októberi forradalom történetét nem írták még meg.

A szovjet történetírás azt tanította, hogy a békés munkások és katonák a bolsevikok vezetésével tüntetve vonultak ki Petrográd utcáira az ideiglenes kormány ellen, amely vérbe fojtotta e békés tiltakozást.

Valójában azonban a frontról szökött és a bolsevikok által felfegyverzett katonák konflisokra szerelt golyószórókkal járták a várost, és számtalan civilt sebesítettek meg, ami pedig a tényleges katonaságot illeti, a kiállítás egyetlen ezred névsorát mutatja be, amelyből az első száz katona közül 47 ember vesztette életét, sebesült meg, vagy kapott légnyomást.

Adblock

Lenin október végéig a Finn-öböl partján lévő Razlivban bujkált, vagyis az októberi fordulat vezéralakja Lev Trockij lehetett. Ő szeptemberben a petrográdi munkás-paraszt tanács elnöke lett, s a tanáccsal ő hívta életre a Katonai Forradalmi Bizottságot (VRK), amelynek a fegyveres felkelés előkészítése volt a feladata.

A tanácsnak a Szmolnijban október 25-én tartott ülésén Trockij elnökölt, és lángoló beszédben jelentette be, hogy az ideiglenes kormányt megdöntötték, a hatalom a tanács kezébe kerül. Csak ekkor lépett a terembe Lenin, és ekkor adta át neki a szót Trockij. De azért nem szabad lekicsinyelni Lenin szerepét: ő volt a fegyveres hatalomátvétel legeltökéltebb, legtürelmetlenebb híve, mondta ki a történész.

Szerinte a Téli palota ostroma ugyanúgy nem történt meg, ahogyan az Auróra cirkáló ágyúi sem adtak le sorozatot. A katonák oldalkapukon hatoltak be a palotába, és letartóztatták az ideiglenes kormány azon tagjait, akik még ott tartózkodtak.

A kiállításon számos rajz is látható, köztük sok olyan, amely sokáig be volt tiltva. Első ízben szerepelnek a nyilvánosság előtt L. Arcibusevnek az 1917-es gyűléseken készült rajzai. Érdekes módon a bolsevikok vezetői közül Sztálin egyiken sem szerepel, noha a szovjet történelemtanítás évtizedeken át azt verte az emberek fejébe, hogy a forradalom két vezére Lenin és Sztálin volt. Márpedig ha Sztálin nem szerepel Arcibusev rajzain, az csak azt jelentheti, hogy nem volt ott az üléseken, és nem volt a forradalom vezéralakjai között, magyarázta a történész.

De ezt támasztják alá K. Juon festményei is: a két, egymás mellett bemutatott kép címe egyaránt "Lenin felszólalása a Petroszovjet 1917. október 25-i ülésén". Az egyik 1927-ben, a másik 9 évvel később keletkezett. Az elsőn az elnökségben Lenin mellett többek között Trockij, Lev Kamenyev és Alekszej Rikov látható, a második, 1936-ban festett, "helyesbített" változaton viszont az elnökségben Lenin mellett Sztálin és két legközelebbi harcostársa, Vjacseszlav Molotov és Mojszej Urickij áll legelöl.

Forrás: MTI"

Fedor! Én úgy tudom (mert ott voltam és én még láttam Lenint) hogy Leninék Pétervárra hozták a kronstadti matrózokat, akiknek az utolsó pillanatban inába szállt a bátorsága, ezért nem lőttek, csupán egy darab riasztólövést adtak le a nemrégiben Pétervárra, karbantartásra szállított Aurórából. (Ami egyébként a japán-orosz háborúban részt vett és harcolt.)
Aztán Lenin hívó szavára megostromoltuk a Téli Palotát, amit nagyon nem kellett ostromolni, mert Kerenszkijék már régen elhagyták. Becsöngettünk, a portás kinyitotta az egyik oldalkaput és hősiesen, leküzdve minden ellenállást, hatalmas emberáldozatokat vállalva, elfoglaltuk a Téli Palota borospincéjét, mi, a hős vörös-matrózok. Mire kijózanodtunk, kiderült, hogy győzött a forradalom és a Péter-Pál erőd viszont közben adott le lövéseket a Téli Palotára, kisebb károkat okozva benne. (De hát mi ugye a pincében voltunk, biztos fedezékben, ezért közülünk nem is sérült meg senki.)

Egyébként a 10 éves évfordulóra újra forgatták a jelenetet, de Eisenstein elvtárs nem tartotta méltónak, hogy mi a hős matrózok az oldalbejáraton osonnánk be az épületbe, ezért a főbejáratra konstruálta meg a híres jelenetét.
A történelem fintora, hogy a forgatás során jóval több kár keletkezett az épületben és a bútorzatban, mint az eredeti 17-es eseményekkor. De minden kárt megfizetett a Vörös Segély. Mármint a cári családnak. Sokáig keresték őket, hogy kifizessék az okozott kárt, de csak 1990-es években derült ki, hogy réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban a teljes család tömeges öngyilkosságot követett el, amit a jelenlévő hős csekisták életük kockáztatásával sem tudtak megakadályozni.

Bocs, de sokáig nem "szociforr"-nak nevezték a napot, hanem NOSZF-nak, vagy Nagy Okt.Szoc.Forr-nak. Az egyik nálamnál is idiótább barátom ki is találta, hogy ha fia születik, akkor őt Nagy Oktszocforrnak fogja nevezni, hiszen van ilyen név a naptárban, november 7-én. Mondtam neki, hogy ezt nem lehet, mert az ő családneve is "Nagy", de erre azt válaszolta, hogy pont azért, jól fog hangzani, és a rendőrök nem merik majd igazoltatni, ha felnő. Szerencsére lányai születtek!

Béke poraikra a sok igaztalanul és értelmetlenül meggyilkolt millióknak!

Éljen a vörös október!