HTML

Gondolatok a könnytárból

Történelem blog.

Locations of visitors to this page


My blog is worth $18,629.82
How much is your blog worth?

Friss topikok

  • Kalegóna: @Wilson11: Az ilyenek miatt halnak ki a kultúrák... Majd az emberek eldön... (2018.11.29. 15:06) Álljunk meg egy szóra: b*szni
  • ildi4: Az alsó kép nagyon szép! Van egy pont ilyenem. Lehet neki valami értéke? (2018.02.04. 12:16) Buda szabadulása
  • Imrebá: Tiszteletem. Meg tudna valaki mondani nekem, melyik Edward leptetet fak... (2017.09.18. 06:10) Hitvalló Edward
  • Szilárd Hanvay: Nagyon szép ember volt. (2017.05.01. 18:12) Akiért a rózsafüzér szól
  • csaba carmarthen: az alabbi szituacio viszont kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150928_tagja_v... (2016.02.10. 01:36) Csalatkozhatatlanság

Címkék

16. sz. (48) 17. sz. (24) 18. sz. (41) 19. sz. (99) 20. sz. (172) afrika (5) angeles (2) anglia (42) casi (3) dilemma (38) életképek (2) életmód (2) eszmetan (19) fidesz kdnp (23) film (24) forma1 (34) franciaország (39) gasztroterror (8) hispánia (21) honismeret (55) humor (2) igazság (68) így látom én (3) itália (20) könyv (18) közel kelet (35) középkor (84) k európa (34) latin amerika (7) magyarország (178) mdf (11) média (33) mediterráneum (25) mszmp (9) mszp (13) művészet (54) nagynap (33) németország (43) nyelv (7) ny európa (24) ókor (21) politika (129) rally (2) sport (97) szdsz (14) szeged (36) szu (24) távol kelet (27) természet (2) történelem (612) tudomány (88) usa (55) vallás (78) világháborúk (54)

Naptár

augusztus 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Margaréta

2010.03.19. 08:00 :: Hellscream

66 éve (1944) kezdődött hazánk német megszállása.
A német hadvezetés 1943. szeptember 30-n készítette el javaslatát Magyarország és Románia megszállására Margarethe fedőnéven, de ez csak egy terv volt a sok közül. A döntő lépést a megvalósításra a szovjet csapatok a Kárpátok közelébe érkezése jelentette. Hitler 1944. március 12-n adta ki a hadműveleti parancsot a Margaréta-terv első felének végrehajtására. A magyar vezetés több forrásból is értesült az ország határai mentén a német csapatösszevonásokról, ám tétlen maradt. A március 18-i klessheimi Hitler-Horthy-találkozón végképp eldőlt, hogy a németeknek semmiféle katonai ellenállással nem kell számolniuk. Egyedül Bajcsy-Zsilinszky Endre ragadott fegyvert. A Wehrmacht csapatai március 19-n hajnali 4 órakor lépték át a magyar határt. Délről - Belgrád térségből - 3, délnyugatról - Zágráb felől - 2, nyugatról - Bécs térségből - 1 páncélos és 1 páncélgránátos, északi irányból - Krakkó környékéről - 1 gépesített hadosztály nyomult be az ország területére. Az akciót Edmund Veesenmayer SS-Brigadeführer, Hitler teljhatalmú megbízottja és rendkívüli követe vezette. Horthy a németek által kért Imrédy Béla helyett március 23-n Sztójay Döme berlini követet nevezte ki miniszterelnöknek, ő irányíthatta a szélsőjobb prominens alakjaiból álló, a németeknek mindenben megfelelő magyar kormányt.
Felmerül a kérdés, mekkora felelőssége volt mindebben a magyar vezetésnek.
Hitler már 1943 nyarán elvesztette bizalmát a magyar és (kisebb részt) román szövetségeseiben, de nem fenyegetett komolyan azok átállása. Hazánk megszállásában sokáig tervbe vették a határvita miatt a szlovák és román segítséget, ám februárban ezt végleg elvetették. A márciusi német hadmozdulatokat a német követségen hadgyakorlatnak nevezték, és ez kielégítette a magyar hadvezetést, noha tisztában kellett lenniük azzal, mi is folyt valójában. Mikor március 15-n Horthy megkapta a meghívót Klessheimbe, tisztában volt azzal, hogy a kettő között összefüggés van, és azzal a reménnyel indult el, hogy a tárgyaláson meg tudja győzni Hitlert. Ugyanakkor semmilyen óvintézkedést nem tett az esetleges kudarc megoldására, sőt a hadvezetésnek semmilyen utasítást nem adott.
Klessheimben Hitler nem teketóriázott, elmondta, hogy Kállay (mineln.) árulása miatt megszállja az országot, Horthytól pedig elvárja, hogy együtt adjanak ki erről nyilatkozatot. Horthy ezután hosszasan próbálta erről lebeszélni Hitlert, de csupán saját renoméját sikerült menteni, az országot nem. Horthy nem adott írásos nyilatkozatot, cserébe nem utasított senkit az ellenállásra. Mivel a magyar hadvezetés (Szombathelyi {vezérkari főnök} táviratilag tiltotta meg az ellenállást) és csendőrség alapvetően németbarát volt, ez a teljes hiányát jelentette az ellenállásnak. Horthy emellett ígéretet tett egy a német igényeknek megfelelő kormány kinevezésére, amelyet majd Veesenmayerrel egyeztetnek. A német sereg bevonulása 7 órát vett igénybe, hiszen semmilyen esemény sem hátráltatta őket. Ezzel gyakorlatilag eldőlt, hogy hazánk végig kitart Hitler mellett, mindenben aláveti magát a német érdekeknek és kiszolgáltatja magát az ekkor már bizonyos másik győztes fél kénye-kedvére.
A német megszálló erők létszáma inkább csak jelképes volt, a 8 gépesített hadosztály töredéke volt a teljes magyar hadseregnek, ráadásul májusra ennek közel felét kivonták, alig 50 ezer német katona maradt az országban, ők is zömmel a keleti határon felsorakozva. A politikai okból történő letartóztatásokhoz 32 embert hozott a Gestapo, tehát a magyar segítségre komoly szükségük volt. Hasonló volt a helyzet a zsidónak minősített állampolgárok deportálásakor. Mindössze 5-600 főből álló "speciálisan kiképzett" alakulat (Einsatzgruppe) érkezett e célra az országba. Kétségtelen, hogy ellenállás esetén a németek képesek lettek volna leverni azt, de Hitler szándéka (szükségből!) a minél kisebb erőelvonás volt, ill. az ország minél teljesebb kihasználása. Ezért komoly károkat okozott volna akár egy rövid idejű harc is, arról nem is beszélve, hogy a béketárgyaláson milyen sokat ért volna (különösen a Felvidék és Erdély megtartása ügyében).

1 komment · 1 trackback

Címkék: történelem világháborúk

A bejegyzés trackback címe:

https://hell.blog.hu/api/trackback/id/tr7447569

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mannerheim és Horthy 2010.10.17. 22:21:06

Évforduló Olvasom a wikipédia bejegyzést a 66 évvel ezelőtti kiugrási kisérletről és morgok. Ilyeneket ír: Október 15-én megkezdődött a kiugrási kísérlet, ami a nyilas és a németbarát tisztek ellenállásán megbukott. Hm, hát igen. Azok a gonosz nyilas...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szigy 2008.03.22. 14:55:17

A Bajcsy-Zsilinszky és köre "fegyvert ragadásához". Kár, hogy nincs már életben tanúja.
B-Zs. lakásában szervezkedtek, és Bajcsyné korábban jött meg vidékről, mint a férje várta. Az asszony idegen hangokat hallott a lakásból, ezért rendőrt hívott. Amikor rájuk nyitották az ajtót Bajcsy pánikba esett, és ordítozni kezdett, hogy "Árulás!"
A rendőrök érdeklődtek, hogy miért van nála fegyver, és miféle árulásról van szó.
Letartóztatták, elvitték az egész társaságot. Így Bajcsy-Zsilinszky legalább a nemzeti ellenállás mártírja lett, és nem Rákosiék kínzókamráiból került kötélre. Mert a kommunisták nemzeti elkötelezettsége miatt elpusztították volna.
A forrásom régen halott már, de megbízható.