HTML

Gondolatok a könnytárból

Történelem blog.

Locations of visitors to this page


My blog is worth $18,629.82
How much is your blog worth?

Friss topikok

  • Kalegóna: @Wilson11: Az ilyenek miatt halnak ki a kultúrák... Majd az emberek eldön... (2018.11.29. 15:06) Álljunk meg egy szóra: b*szni
  • ildi4: Az alsó kép nagyon szép! Van egy pont ilyenem. Lehet neki valami értéke? (2018.02.04. 12:16) Buda szabadulása
  • Imrebá: Tiszteletem. Meg tudna valaki mondani nekem, melyik Edward leptetet fak... (2017.09.18. 06:10) Hitvalló Edward
  • Szilárd Hanvay: Nagyon szép ember volt. (2017.05.01. 18:12) Akiért a rózsafüzér szól
  • csaba carmarthen: az alabbi szituacio viszont kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150928_tagja_v... (2016.02.10. 01:36) Csalatkozhatatlanság

Címkék

16. sz. (48) 17. sz. (24) 18. sz. (41) 19. sz. (99) 20. sz. (172) afrika (5) angeles (2) anglia (42) casi (3) dilemma (38) életképek (2) életmód (2) eszmetan (19) fidesz kdnp (23) film (24) forma1 (34) franciaország (39) gasztroterror (8) hispánia (21) honismeret (55) humor (2) igazság (68) így látom én (3) itália (20) könyv (18) közel kelet (35) középkor (84) k európa (34) latin amerika (7) magyarország (178) mdf (11) média (33) mediterráneum (25) mszmp (9) mszp (13) művészet (54) nagynap (33) németország (43) nyelv (7) ny európa (24) ókor (21) politika (129) rally (2) sport (97) szdsz (14) szeged (36) szu (24) távol kelet (27) természet (2) történelem (612) tudomány (88) usa (55) vallás (78) világháborúk (54)

Naptár

február 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28

Lex Apponyi

2009.06.02. 08:00 :: Hellscream

102 éve (1907) született meg a Lex Apponyi, a nemzetiségi törvény.
Ferenc József ezen a napon szentesítette gróf Apponyi Albert törvényjavaslatát, amely az 1907/XXVII. tc. lett. Apponyi 1906-10 között (és később 1918-ban) töltötte be a kultuszminiszteri posztot, országa egyik legelismertebb konzervatív politikusa, akinek mély vallásossága határozta meg irányelveit.
Törvényjavaslatában a nemzetiségi tanítók fizetésének megemelését, a magyar nyelvű alapfokú oktatás bevezetését (hogy a nem magyar anyanyelvü gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és irásban érthetően ki tudja fejezni), minden hivatalos irat, felirat magyar nyelvű lett ezentúl. A nemzetiségek tiltakozása semmit sem ért - bár 1908-tól legalább ingyenes lett a népoktatás.
Mikor egy évtizeddel ezek után a trianoni magyar delegátus vezetőjének Apponyit választották, az a magyar diplomácia öngyilkosságával ért fel. Apponyinak valóban világhíre volt, ő volt a (korában egyébként nem legsúlyosabban) elnyomó nemzetiségi törvény megalkotója, vagyis a külföld szemében az egyik főoka, az elcsatolásnak.

16 komment

Címkék: történelem magyarország 20. sz.

A bejegyzés trackback címe:

https://hell.blog.hu/api/trackback/id/tr690496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hanvay Szilárd 2007.09.19. 10:37:58

Nem szeretem Apponyi Albertet, mert az ő hibájából kifolyólag veszítettük el az I. Világháborút, mivel egy körmönfont megfontolásából nem látta el a Monarchiát korszerű fegyverekkel! De becsűlöm a Lex Apponyi miatt, mert ekkor ezzel rakta le a korszerű népiskoláztatás alapjait.

dr. Arbanász Zoltán 2007.09.21. 10:27:04

Kedves Szilárd,

én éppen fordítva gondolom. Az első világháborút
nem miatta veszítettük el! A konzervatív állami és katonai vezetés egyaránt akarta a háborút. Viszont
a békeszerződések számunkra oly fájdalmas kienete- lében szerepet játszhatott a Lex Apponyi is. Abban az időben M.o. összlakossának már a nagyobbik része nemzetiségi volt.
Egy olyan oktatási politika, amely ezt a körülményt nem hajlandó figyelembe venni alapvetően hibás. Kár
szépítgetni, a nemzetállamok létrejöttének egyik oka
pontosan a mindenkori magyar közgondolkodás merev,
mindent elutasító magatartása.

Üdvözlettel

Farady 2008.01.04. 08:47:41

Kedves Szilárd,

Kérlek tájékozódj mielőtt Apponyi felelősségét hangsúlyozod az I. világháború elvesztésével kapcsolatban.
A tények és a kortárs írások magukért beszélnek. Amire Apponyi és küldöttsége kijutott vagy mondjuk úgy ki tudott jutni a a "békeszerződés" "tárgyalásához" aláírásához, szinte teljesen ki volt alakítva már minden.
Ajánlom figyelmedbe inkább Linder Béla és Károlyi Mihály hadsereg leépítő munkásságát.

Tisztelettel: Farády

sz_jani 2008.01.04. 16:18:25

Kedves Zoltán,

Hogy nem jöttek létre nemzetállamok, sem Szlovákia, sem Románia, sem a SzHSz Királyság nem lett az.

Hanvay Szilárd 2008.01.29. 14:46:35

Apponyi Albert az Entente hatalmaknak sem tettszett. Egyszerűen unszinpatikus volt.

felvilágosodás 2008.01.30. 10:47:14

Apponyinak van felelőssége, hiszen a rendszer része volt, s elég magasan ült.
Többek között fekete posztó volt a nemzetiségek szemében.
Nyilvánvaló hiba volt őt küldeni a tárgyalásokra.
Viszont a szerződés alakulásához elhanyagolható köze volt.
Elég egyértelműen közzétette ezt már Romsics Ignác, de méginkább Ormos Mária: Padovától Trianonig c. könyvében (Kossuth, 1983, 1984). Domináltak a francia érdekek és az I. vh. alatti titkos szerződések (London, Bukarest).

hanvay Szilárd 2008.02.08. 13:41:35

Apponyi Albert mégis lecsengett alak volt, akár tetszik neked akár nem.

Farady 2008.03.31. 19:26:48

Hanvay Szilárd,

Ezt mégis honnan veszed, hogy lecsengett alak volt? Neked személy szerint az lehet.

méhészborz · http://debi.blog.hu/ 2008.06.02. 16:01:17

Kedves felvilágosodás,
ha posztó volt, akkor csak vörös lehetett:-)

Turullu 2008.06.13. 21:53:43

A cikk végén szereplő állitás egy nagyon
szép mitosz,amelynek a valóságtartalma egyenlő a nullával. Az hogy Apponyi Antal
úgymond híres volt a világban, azt Seton
Watson, és más elfogult, a pánszláv nacio-
nalizmus hatása alá került angol ujságíró-
nak és ""szakértőnek"" köszönhetjük. A győztesek már 1918 elején döntöttek közép-európa jövöbeli sorsáról. Döntésüket jól
felfogott stratégiai érdekeik irányitották,
nem pedig erkölcsi,vagy humánus szempontok.
Kötve hiszem,hogy Fosh marsallt,vagy Tardeaut érdekelte volna a lex Apponyi. Egyébként minden nemzetiségi állampolgár-
nak jól felfogott érdeke,hogy az állam-
nyelvet beszélje.Itt szerintem arról volt szó,hogy a tantárgyakat nemzetiségi anyanyelven tanulták az iskolában, és ez melett oktatták a magyar nyelvet. A Seton Watson féle képmutató igazság prédi-
kálók, saját nemzetük nacionalista,kisebbség
ellenes cselekedeteit nem is tekinették
elitélendőnek.Harold Nicolson az angol képmutatásról visszaemlékezésében igen találóan, őszintén ír.Végezetül Magyarország tragédiáját Aldo Dami híres svájci kisebbségkutató zseniálisan leírta. Köszönöm a felkinált lehetőséget.

AdamT · http://durva.blog.hu 2009.06.06. 01:08:52

A poszt utolsó mondata valóban nem igaz, de azzal egyet kell értenünk, hogy nem volt bölcs döntés.

Diplomáciai szempontból elhibázott lépés volt, de van egy ennél sokkal fontosabb dolog is: Apponyi borzasztóan rossz stratégiát követett a "tárgyaláson", ugyanis az elcsatolandó területek oszthatatlanságát hangoztatta, így elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy egy esetleges brit segítséggel bizonyos határmenti, tisztán magyarlakta településeket nálunk tartsanak. Nem ezt tette, komoly hiba volt.

csi 2009.07.25. 06:32:16

lexikon.katolikus.hu/L/Lex%20Apponyi.html

Volt kötelező magyar nyelv oktatás (mint hajdanán az orosz), de nem volt kötelező magyar tannyelv. Az idegen tannyelvű iskolák esetén pedig jóvá kellet hagyatni a tantervet ahhoz, hogy a pénzüket megkapják az államtól. Mindez teljesen érthető.

csi 2009.07.25. 06:33:02

lexikon.katolikus.hu/L/Lex%20Apponyi.html

Volt kötelező magyar nyelv oktatás (mint hajdanán az orosz), de nem volt kötelező magyar tannyelv. Az idegen tannyelvű iskolák esetén pedig jóvá kellet hagyatni a tantervet ahhoz, hogy a pénzüket megkapják az államtól. Mindez teljesen érthető.

Otido · http://monarchista.blogspot.com/ 2010.05.25. 13:39:00

Tisztelt Uraim és Hölgyeim! Először is Apponyi nem "Antal", hanem Albert; gróf Apponyi Albert.
Másodszor; semmi köze nem volt a K.u.K. hadsereg fegyverellátásához. Soha. A törvénycikket is vallás- és közoktatási miniszteri státusban terjesztette elő.
Harmadszor; Apponyi semmiféleképpen nem tekinthető Trianon "okának". Micsoda leegyszerűsítés! Akkor már miért nem Petőfi? (Hogy ürülne Hlinka, ha ezt olvasná!)
Negyedszer pediglen; őrült marhaság amit mondanak egyesek. Trianonban nem volt olyan 'tárgyalás', amin a magyar fél 'részt vett' volna. A tárgyalások a magyar fél részvétele nélkül, előzetesen, a kizárásunkkal, rólunk, de nélkülünk zajlottak. Mert mi nem voltunk "felek".
Apponyi, így nem lehetett "stratéga", mint állítják defetisták. Ő az aláíró küldöttség vezetője volt, akinek utolsó pillanatban, a színház kedvéért és az udvariasságra hivatkozva megengedték, hogy beszédet tartson. S becsületére legyen mondva, hogy francia nyelvű beszédét - hogy nehogy félrefordítsák egyes eltökélt magyarellenesek - ő maga fordította le angolra, s mivel tisztelte a latin kultúrát, az olasz delegációnak is lefordította saját nyelvükre, ott a helyszínen.
Nem rajta múlott, hogy Clemenceau a román és a cseh delegátusok érveit tartotta meggyőzőbbnek, s a francia sem tudta magát túltenni magyar-gyűlöletén.

milkapista 2010.06.09. 13:59:55

@chubakka:

"Nem rajta múlott, hogy Clemenceau a román és a cseh delegátusok érveit tartotta meggyőzőbbnek, s a francia sem tudta magát túltenni magyar-gyűlöletén."

Semmi hiba nincs abban, amit mondasz, de szerintem Trianonban még csak a csehek vagy a románok sem játszottak. A győztesek és elsősorban a franciák érdekei voltak az elsőrangúak. Márpedig Kis-Antant államok megerősítése két célt is szolgált:
1. A még mindig potenciálisan Európában legerősebb Németország sakkban tartása, hogy hátulról fenyegethessék.
2. A bolsevik terjeszkedés megállítása.

Tehát nem Magyarország gyengítése volt az elsődleges cél, hanem a fenti okokból a védőgyűrű (Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia) megerősítése.

Hogy Magyarországgal miért nem számoltak, mint ennek a védőgyűrűnek a lehetséges tagjával az már más kérdés, elsősorban a vesztes oldalon való részvételünk a háborúban.

A franciáknak volt még egy céljuk: a gazdasági befolyásuk erősítése a térségben.
Csak egy példa erre, ami elég jól szemlélteti miről beszélek, Berthelot tábornok levele a francia hadügyminiszternek 1919-ben:
"Ha megadjuk a románoknak azokat az elégtételeket, amikhez joguk van, s ha betartjuk ígéreteinket, Romániával egy több, mint 15 millió lakosú valóságos francia gyarmatra teszünk szert, ahol fejleszteni tudjuk kereskedelmünket és iparunkat, s úgy érezhetjük magunkat mintha otthon volnánk."

Tehát ha nem lett volna olyan a nemzetközi helyzet kutyát nem érdekelte volna a szlovákok vagy a románok jogos vagy jogtalan siránkozása, így viszont bármilyen túlzó követelésüket örömmel teljesítették, de természetesen kőkemény érdekből, nem a két szép szemükért.

Chermeny 2011.03.20. 12:59:31

Jó napot!

Egyet értek chubakkával, és milkapistával is. Annyit kiegészítésül hozzátennék, hogy ne felejtsük el a szabadkőművesség szerepét. Mindenkinek ajánlom, hogy nézzen utána pl. a Grand Orient nagypáholy tevékenységének, és a korábbi kommentekben szereplő lindner bélának, valamint károlyinak teljesen érdektelen, gyökértelen és lemondó magatartásának.Apponyi Albertet pedig nekem is meg kell védenem.
Azt kell mondjam, hogy míg a franciák még a huszadik században is kivágták a nyelvét, aki nem volt hajlandó megszólalni franciául (a gyarmatokon (!)), addig Magyarországon a legtoleránsabb nemzetiségi politika volt már a középkorban is.Nem olvasztott be senkit erőszakkal, sőt második Rákóczi György valami olyasmit ír, hogy szegény oláhság had beszéljen szegény egyszerű nyelvén és román nyelvű bibliákat adnak ki.
Ilyen Európában máshol nem volt. Az, hogy pedig a magyar nyelv kötelező Magyarországon, azért ez nem annyira megvetendő... Főleg ha az adott kisebbségi művelődni akart mondjuk egy könyvtárban, akkor nem hiszem, hogy millió román nyelvű tudományos értekezést talált volna a polcokon...