HTML

Gondolatok a könnytárból

Történelem blog.

Locations of visitors to this page


My blog is worth $18,629.82
How much is your blog worth?

Friss topikok

  • ildi4: Az alsó kép nagyon szép! Van egy pont ilyenem. Lehet neki valami értéke? (2018.02.04. 12:16) Buda szabadulása
  • Imrebá: Tiszteletem. Meg tudna valaki mondani nekem, melyik Edward leptetet fak... (2017.09.18. 06:10) Hitvalló Edward
  • Szilárd Hanvay: Nagyon szép ember volt. (2017.05.01. 18:12) Akiért a rózsafüzér szól
  • kellys: @WorldIsFilthy: szep es jo komment :) sugarzik rola az ertelem es a logika. (2016.02.18. 23:17) Álljunk meg egy szóra: b*szni
  • csaba carmarthen: az alabbi szituacio viszont kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150928_tagja_v... (2016.02.10. 01:36) Csalatkozhatatlanság

Címkék

16. sz. (48) 17. sz. (24) 18. sz. (41) 19. sz. (99) 20. sz. (172) afrika (5) angeles (2) anglia (42) casi (3) dilemma (38) életképek (2) életmód (2) eszmetan (19) fidesz kdnp (23) film (24) forma1 (34) franciaország (39) gasztroterror (8) hispánia (21) honismeret (55) humor (2) igazság (68) így látom én (3) itália (20) könyv (18) közel kelet (35) középkor (84) k európa (34) latin amerika (7) magyarország (178) mdf (11) média (33) mediterráneum (25) mszmp (9) mszp (13) művészet (54) nagynap (33) németország (43) nyelv (7) ny európa (24) ókor (21) politika (129) rally (2) sport (97) szdsz (14) szeged (36) szu (24) távol kelet (27) természet (2) történelem (612) tudomány (88) usa (55) vallás (78) világháborúk (54)

Naptár

szeptember 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Isonzó

2009.08.18. 08:00 :: Hellscream

92 éve (1917) kezdődött a 11. isonzói csata.
A történelem 12 isonzói csatát ismer. Az első világháború folyamán az olasz és osztrák-magyar felek ennyiszer próbálták legyűrni a másikat a térségben. Az első az 1915. május 23-i olasz hadbalépést kereken egy hónappal követve kezdődött. Az olasz támadást a kétszeres túlerő ellenére hamar sikerült megállítani és július 7-re megmerevedett a frontvonal (16 ezer olasz és 10 ezer K.u.K halt meg).
Július 18-n megindult az újabb olasz támadás (augusztus 3-ig), amely gyors sikert hozott, ám a Monarchia serege visszaverte őket. Így jóval véresebb volt ez a csata: 40 ezer olasz és 45 ezer K.u.K. esett el.
Október 18-n indult a 3. roham, amelyben már a korábbinál jóval komolyabb tüzérségi támogatást is bevetettek. A császári sereg ismét visszaverte (nov. 3.) a túlerőt, ám a tüzérség komoly veszteséget okozott: 11 ezer - 9 ezer halott.
Az ellentámadás a 4. isonzói csata, amely november 10-től december 2-ig tartott. A K.u.K. sereg enyhe sikert ért el (7500 - 4000), amely kiindulópontja lett a következő offenzívának. Az olaszok azonban tavasszal gyorsabbak voltak, március 9-n megindultak. Ezért viszont komoly árat fizettek, hiszen a felkészületlen seregrészek hamar felmorzsolódtak, igaz ez a veszteségen nem nagyon látszik: 6300 - 4100. A támadás mindenesetre megelőzött egy osztrák rohamot, vagyis nem volt teljesen értelmetlen.
A nyár folyamán a lassú seregösszevonások jelentős olasz túlerőt eredményeztek (ennek oka a keleti Bruszilov-offezíva volt), amit augusztus 6-n kezdtek kihasználni. Bő egy év után először értek el sikert az olaszok, persze nem döntőt. A hídfőállás elfoglalása mindenesetre arra vette rá Németországot, hogy hadat üzenjen az olaszoknak, és megjelentek a tiroli frontszakaszon a német katonák. Az olasz előretörés 51 ezer katonájuk életébe került, míg a másik fél 41 ezret vesztett.
A rövid pihenő után folytatódó olasz támadás (immár a 7. isonzói csata néven) a görzi hidfőt próbálta volna kiszélesíteni szeptember 14-től. A vezetés azonban 3 nappal később már visszavonulót rendelt el, ezzel ez lett a legrövidebb csata. Azonban nem a legvértelenebb: 17 ezer olasz és 15 ezer osztrák-magyar esett el.
Október 9-n megindult az újabb olasz roham, hogy még 1916-ban eldőljön a háború kimenetele. A túlzott optimizmus a bő kétszeres túlerő ellenére ismét kudarcot hozott: 23 ezer - 19 ezer.
A 9. csata azon logikából fakadt, miszerint a Monarchiának nincs ereje ellentámadni, tehát kimerülőben van. Ez igaz volt, ám védekezni még jól tudott a K.u.K. sereg. Az eredmény ugyanaz volt mint korábban, csak a veszteségek mások: október 31. és november 4 között 37 ezer olasz és 31 ezer császári katona vesztette életét.
1917-ben az antant eröltette az isonzói áttörést, mivel nyugaton erre képtelenek voltak. A május 12-n megindult olasz sereg a szokásos bő kétszeres túlerőben volt, és újra kudarcot vallott (36 ezer - 17 ezer). Azonban a tél elég volt a Monarchiának arra, hogy olyan felszerelt sereget állítson ki, amely egy ellentámadásra is képes. Így visszavették a götzi kiszögelést.
A 11. isonzói csata az olaszok bosszújának indult, ám eredménytelen maradt. Sikerült némi értéktelen területet szerezniük, de ezekből is statégiai okból kivonultak. 30 ill. 20 ezer halott maradt a csatatéren.
A döntő, a 12. csata október 24-n kezdődött. A Monarchia és Németország akkora erőt vont össze, mint az olaszok (köszönhetően a keleti sikereknek), így áttörést kíséreltek meg a gyengén védett Caporetto-völgyben. Taktika újítást is bevetettek, először támadtak rohamcsapatok segítségével. Ezek védelem egyes pontjait foglalták el mélyen az arcvonal mögött, hogy így vágják el a kommunikációt és derítsék fel a pontos helyzetet. Az egyik rohamcsapatot Erwin Rommel vezett, aki ekkor százados volt. A taktika fényes sikert hozott, ám az olaszok hamar felismerték a veszélyt, és kivonták a teljes seregüket, és jóval délebbre, a Piave folyó mögé (Götztől ez bő 100 km). A központi hatalmak itt nem tudtak már áttörni (1. piavei csata), ami leginkább az antant erősítés megérkezésének volt köszönhető. Ezen csatában gyakorlatilag megsemmisült az olasz hadsereg: 40 ezer halott, 50 ezer dezertőr, 300 ezer hadifogoly a veszteség, amiért 20 ezer halottal fizettek. Ezzel összesen az isonzói csaták 2 éve alatt: 315 ezer olasz és 235 ezer K.u.K. katona halt meg.
Noha az isonzói csata a központi hatalmak teljes győzelmével ért véget, nem jutottak sokkal előrébb, és a Piave mentén az Isonzóhoz nagyon hasonló állóháború alakult ki.

3 komment

Címkék: történelem világháborúk

A bejegyzés trackback címe:

https://hell.blog.hu/api/trackback/id/tr38142661

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nuclear winter 2007.08.19. 07:05:22

micsoda méjnsztrím történelem baszki...

Zsolt72 · http://www.budapestdailyphoto.com 2008.06.14. 10:15:05

Érdekes, hogy valahogy inkább az él itthon a köztudatban, hogy Isonzónál veszített az osztrák-magyar fél, pedig nem igaz. (később, máshol veszítettek) Isonzónál képtelenek voltak az olaszok áttörni. Ne felejtsük el, hogy ők indítottak támadást, a Monarchiának esze ágában sem volt megtámadni Olaszországot, ők szövetségesnek számítottak.
Sokszor az az érzésem, hogy a második világháború valóban szánalomraméltó szereplése vetül rá az első világháború magyar katonai teljesítményére is, pedig a kettőt össze sem lehet hasonlítani.