299 éve (1711) született Wenzel Kaunitz.
A cseh Wenzel Anton Graf Kaunitzot mint legifjabb gyermeket papi pályára szánták, de miután többi négy figyermekük egymásután elhalt, megváltoztatták szándékukat és a diplomáciai pályára neveltették. VI. Károly császár 1737-ben udvari tanácsossá nevezte ki. 1741-ben Mária Terézia diplomáciai ügyek intézésével bizta meg, s Rómába, Firenzébe és Torinóba küldte. Megbizatását csak 1747-ben szüntették meg, hogy ő vezesse a kormányt. Ekképp az osztrák örökösödési háborút lezáró aacheni békekongresszuson sikerrel védte a birodalom érdekeit, amiért államminiszterré nevezték ki. 1750-53 közt Párizsban volt nagykövet, és rávette (Pompadour meggyőzése révén) XV. Lajost, hogy tegye félre gyűlöletét Ausztria ellen, s a poroszok ellen szövetkezzen vele. Ennek érdemeként lett 1753-tól osztrák udvari és államkancellár. Nem csak a külpolitikával foglalkozott azonban, számos iskola, akadémia alapítása fűződik nevéhez. Voltaképp neki köszönhető, hogy királynője uralmát a felvilágosodás korának nevezzük. Ő volt a Habsburgok leghíresebb kancellárja egészen Metternichig.
Már II. József alatt sokat veszített befolyásából, II. Ferenc trónraléptekor pedig lemondott; két évvel később, 1794. június 27-n halt meg.