Gondolatok a könnytárból

237 éve (1773) született William Henry Harrison.
Harrison híres katona volt, legnagyobb győzelmét 1812-ben aratta az indiánok ellen. Így később az indián területek első kormányzója lett.
68 éves korában, a whigek jelöltjeként az USA 9. elnökévé választották, ezzel Reaganig ő volt a legidősebb elnök. Másik rekordja azonban máig megdönthetetlennek bizonyult. Beiktatása (1841. 03. 04.) után pár nappal tüdőgyulladást kapott, és ebbe április 4-n belehalt. Így ő lett az USA legrövidebb ideig kormányzó elnöke. Utóda John Tyler lett.

53 éve (1957) halt meg Horthy Miklós.
Az elmúlt fél évszázadban sokkal több jót tett leghíresebb ellentengernagyunk, mint korábban egész életében. Legalábbis erre utal, hogy lassan valóságos népi hőssé emelkedik.
Egyik legenda szerint a Császár egyszer rámutatott egyik szárnysegédjére, miközben odaszólt kedvelt tábornokához: "Ezzel az emberrel még jó lesz vigyázni!" Vigyáztak is, amíg élt a Kaiser (aki egyébként egyelőre még nagyobb legenda - főleg ha nejét is idevesszük). Flottánál elért sikerei (cattarói matrózlázadás elfojtása) révén a flotta főparancsnokává nevezik ki nem sokkal a bukás előtt, így őt érte a megtiszteltetés, hogy a megmaradt hadihajókat átadja a (délszláv) Nemzeti Tanácsnak. 1918 őszétől otthonában töltötte megérdemelt szabadságát, ám az alakuló szegedi ellenkormány hívó szavára mobilizálta magát. Hadügyminiszterként feladata volt egy magyar hadsereg létre hozása egy megfelelő haditervvel. Legfőbb érdeme, hogy noha eltervezte Budapest felosztását és kifosztását, mégsem tette, talán azért mert nem sikerült elég embert csatasorba állítania. Így aztán nem is próbálkozott a román fosztogatók ellen fellépni; inkább a fegyvertelen zsidó lakossággal foglalkoztak emberei.
Szerénysége miatt nem lett király, megmaradt kormányzónak és "Legfőbb Hadúrnak". Mikor végre találkozott (akkor még) boldogtalan királyunkkal, finoman értésére adta, hogy éppen nem alkalmas az időpont a hatalom átadására, ám egy váratlan haláleset (1922. ápr. 1.) miatt megfelelő alkalom már nem volt.
Kormányzását az idő megszépítette: sikerült megnyugtatóan rendeznie a trianoni traumát, a szegénységproblémát, a hadügyi reformot, a szomszédainkkal szembeni kisebbségi komplexusunkat és persze a zsidókérdést.

745 éve (1265) halt meg Hülegü kán.
Dzsingisz kán unokája 1255-ben indult, hogy meghódítsa a Közel-Kelet muszlim államait. Sem Perzsia, sem az Ajubbidák (1258 - Bagdad) nem tudták megállítani. Végül 1260-ban az Ain-Dzsalúd-i csatában vereséget szenvedett az elbizakodott mongolok az egyiptomi mameluk seregtől. Így a mongol hódítás megállt a Szentföld keleti határánál, ahol megalapította Hülegü az Ilkanida-dinasztiát.
Hülegü volt az a keletről várt nagy király, akit a keresztények Dávidnak neveztek és várták, hogy megmntse a világot a muszlim uralomtól. Hülegü azonban nem volt keresztény, s azoknak csalatkozniuk kellett így, bár az tény, hogy talán egy évszázaddal  visszavetette a muszlim hódítást.

60 éve (1950) állították fel a Stasit.
Steinhoff belügyminiszter előterjesztése nyomán született a keletnémet parlamentben döntés az Állambiztonsági Minisztérium, ismertebb nevén a Stasi felállításáról. Az új minisztérium szovjet mintára a hírszerzés és a kémelhárítás mellett a rendszer ellenségeinek felderítését is ellátta. Vezetőjévé Wilhelm Zaissert választották. A Stasi alkalmazottjait a Golmban megnyitott állambiztonsági iskolában képezték ki. Néhány évvel később pedig, hogy az itt folyó képzés tudományosabbnak tűnjön, az intézménynek főiskolai rangot adtak. A Stasi hivatalosan mintegy 80-90 ezer embert foglalkoztatott, de az állambiztonságiaknál valójában sokkal több ember vállalt önszántából vagy kényszerből munkát.

39 éve (1971) szavazhatnak Svájcban a nők.
A svájci férfiak kétharmados többséggel fogadták el az alkotmánymódosítási javaslatot, miszerint a nyugat-európai polgári demokráciák közül utolsóként megadják a nőknek a szavazati jogot. A nők 1971. október 30-n gyakorolhatták először új jogukat. Egyébként 1985. szeptember 22-n népszavazás volt a házassággal kapcsolatos új törvényről. A szavazók 54,7 százaléka amellett foglalt állást, hogy a svájci feleségek a férjekkel egyenlő jogokkal bírjanak.

18 éve (1992) kötötték a maastrichti szerződést.
A hollandiai Maastrichtben írták alá az Európai Unióról szóló egyezményt, amelyet az Európai Közösség tagországainak egyenként el kell fogadniuk. Ez nem ment könnyen, nyáron pl. a dánok népszavazásban mondtak nemet az Unióra, és csak engedmények fejében egyeztek bele mégis. A tervezet a gazdaságpolitika összehangolását, hosszú távon az egységes pénznem megteremtését, a pénzügyi politikák egymáshoz való közelítésével tűzte ki céljául egy független Központi Európai Bankkal, közös védelmi politikával.

193 éve (1817) született Trefort Ágoston
A Zemplén megyei Homonnán született jómódú orvoscsaládban. Szülei az 1831-es koleravészben haltak meg. Az 1832-es reformországgyűlésen találkozott Eötvössel, Szalay Lászlóval, Pulszky Ferenccel, Kemény Zsigmonddal. Majd külföldi utazásain gyűjtött tapasztalatokat - miként gróf Széchenyi István. 1837-től fogalmazó a Budán székelő Kamaránál. 1839-ben megalapította a Pesti Műegyletet.
Különböző folyóiratokban publikált, támogatta Kossuth iparfejlesztő programját, de Széchenyi más irányú terveit is. Az 1848-ban tagja a Batthyány-kormánynak földművelési és kereskedelmi államtitkárként. Egy évvel később emigrációba kényszerült. 1850-ben hazatért.
A Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, 1885-től elnöke. A kiegyezést előkészítő bizottság egyik fontos személyisége volt, vagyis a  Deák vezette politikai egyik erős emberel. 1872-től 1888-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, Eötvös liberális művelődéspolitikájának folytatója. 1883. május 23-n az uralkodó szentesítette a középiskolákról és a középiskolai tanárok képesítéséről szóló 1883. évi XXX. törvénycikket, amelyet főművének nevezhetünk. Ekkor jött létre a hazai iskolarendszer, amely annyi kiváló tudóst adott a világnak.
1888. augusztus 22-n hunyt el.

99 éves (1911) lenne Ronald Reagan.
Az illinois-i ír cipőkereskedő fia közgazdasági és szociológiai diplomát szerzett 1932-ben. Rövid sportriporteri és szerkesztői karrier után Kaliforniába ment és a filmvilágban kezdett dolgozni. Filmkarrierje a II. világháború idején három évre megszakadt a légierőnél töltött katonai szolgálat miatt. Összesen 50 mozifilmben játszott. 1966-ban kezdte meg politikai pályafutását, amikor a kaliforniai kormányzóválasztáson nyert, majd ezt megismételte. 1979-ben második indulásra nyert az elnökválasztáson. Hatvankilenc éves volt akkor, s ezzel az addigi legidősebb elnök lett. 1984-ben újra indult az elnöki posztért és óriási arányú győzelmet aratott. Meggyőződéses antikommunistaként 1983-ban jelentette be a békeidők egyik legnagyobb arányú fegyverkezését, s csillagháborús programjával, a Stratégiai Védelmi Kezdeményezéssel kifullasztotta és csődbe taszította az általa a gonosz birodalmának nevezett Szovjetuniót. 1987-ben Nyugat-Berlinben a gyűlöletes berlini fal előtt elmondott híres beszédében felszólította Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt: "Mister Gorbacsov, bontsa le ezt a falat!".
Hivatalba lépése után az amerikai történelem legnagyobb arányú jövedelemadó-csökkentését hajtotta végre. Költségvetési szigort hirdetett (pl. bürokráciacsökkentést), távozásakor mégis óriási deficitet hagyott maga után (pl. a bürokrácia-növekedés miatt). 1994-ben az Alzheimer-kór tüneteit fedezték fel nála. A súlyos, elmezavarokkal járó betegség miatt haláláig a világtól elvonultan élt. 94. életévében halt meg, a volt amerikai elnökök közül senki sem ért meg ilyen magas életkort. Nevét viseli Washington fő repülőtere, valamint egy repülőgép-hordozó.

222 éve (1788) született Robert Peel.
A gazdag textilgyáros fiaként született Robert a brit konzervatív párt tagjaként lett pénzügyminiszter, majd előbb 1834-35-ben rövid ideig, utána 1841-46 közt miniszterelnök. Legnagyobb eredménye azonban még 1829-ben született, amikor kezdeményezésére felállították a Scotland Yardot, és megreformálták a rendőrséget és a büntetőtörvénykönyvet. Ez az oka, hogy a mai napig a brit rendőröket bobby-nak hívják (ti. a Robert becézése). Egyben ekkor emancipálták a katolikus egyházat Angliában Peel agitációjának köszönhetően.
Pénzügyminiszterként rendbe rakta az államháztartás egyre romló egyenlegét. Első miniszterelnökségének legnagyobb eredménye, hogy lefektette azt a minimális alapot, amit a tory pártnak mindenkor követni kell, vagyis átalakította a modern konzervatív párttá. 1844-ben keresztül vitte az új munkatörvényt, amely emberséges viszonyokat teremtett a munkásságnak. Talán ennél is ismertebb neve az ír burgonyavésszel (1845-49) kapcsolatban. Peel, ha lassan is, de törvénymódosítást terjesztett be, hogy mérsékeljék az írek éhhalálát az angol érdekek kárára. A törvény csak az ellenzék támogatásával tudott életbe lépni, ezért Peel azonnal lemondott.
Természetes, hogy egy konzervatív pártban az olyan sok és lényeges reform nem tette népszerűvé, ezért töltött olyan rövid időt vezető beosztásban. 1851-ben egy lovas balesetben halt meg.

151 éve (1859) jött létre Románia.
A középkorban két oláh fejedelemség létezett: Havasalföld 1310-től és Moldva 1359-től  a hivatalos számítás szerint. Az északabbi fekvésű Moldva hamar lengyel függésbe került, míg Havasalföld török befolyási övezetté vált (közben időnként a magyar királyok is kiterjesztették uralmukat a területekre). A 16. századtól az oláh fejedelemségek helyzete a Török Birodalmon belül az erdélyihez volt hasonlatos. 1600-1 fordulóján az oláhok vajdája, Vitéz Mihály elfoglalta Erdélyt, és egyesítette a három területet. Ez azonban mindössze pár hónapig tartott, mert Basta, osztrák császári generális 1601. augusztus 19-n orgyilkosokkal megölette. Ezt követhette Erdély fénykora.
A törökök délre szorítása révén osztrák kézre került Olténia 1739-ben került vissza  Havasalföldhöz, "cserébe" 1775-ben Bukovinát annektálták a Habsburgok; a század folyamán fokozatosan csökkent a török befolyás az oláh területeken is. A következő században az osztrákokat azonban felváltották az oroszok. Az orosz-török háborúk révén a cár mind nagyobb befolyással lett a területre (pl. 1828-34 közt orosz közigazgatás volt Havasalföldön), de területileg ez csak Besszarábia (Moldávia) megszerzését jelentette.
Majd 1856-ban a párizsi konvenció hét európai állam védnöksége alá helyezte az oláh fejedelemségeket, majd arra kötelezték az oszmánokat, hogy ismerjék el Moldva és Havasalföld egyesítését. Eztán Ion Alexandru Cuza őrnagyot előbb (január 17.) Moldvában, majd (február 5.) Havasalföldön is fejedelmmé választották, s perszonálunió révén megalakult a Román Fejedelemség.
A román központi hatóságok létrehozása, Bukarest fővárossá tétele csak 1862-ben következett be. 1866-ban Cuzát a parlament megfosztotta uralkodói címétől és azt Karl von Hohenzollern-Sigmaringennek adta. Az államot hivatalosan 1878-ban, a berlini kongresszuson ismerte el az összes hatalom, és 1881-ben formálisan is királysággá alakult Románia - a román ortodox egyház 1885-től független.

65 éve (1945) kezdődött a jaltai konferencia.
A Krím félszigeten fekvő Jaltában összeült a három nagyhatalom vezetője: Sztálin, Winston Churchill és Franklin Delano Roosevelt. A második világháború alatt többször összeültek a szövetséges nagyhatalmak a mindig aktuális kérdések, összefogások megtárgyalására. Így volt ez 1943-ban Teheránban, 1945-ben Jaltán és Potsdamban. A jaltai cári kastélyban nyolc tárgyalás során két alapvető célról egyeztek meg. Németország haladéktalan legyőzéséről és a nácizmus kiirtásáról, amelyért egyeztetik a haditerveket. Másrészt a háború utáni új rendről. Ennek megfelelően ekkor állapodtak meg a jövendő szovjet-lengyel határról (a Curzon-vonal alapján), német-lengyel határról (Odera) cserébe Finnország függetlenségéért. Emellett egy egyetemes nemzetközi szervezet felállítását határozták el.

487 éve (1523) nevezti ki a pápa Tomori Pált érsekké.
1475 körül született Abaúj vármegyei köznemesi családban. Bornemisza János főnemes familiárisaként szolgált, majd Erdélyben kúriai jegyző, kincstári tisztviselő, sókamarai ispán és fogarasi és munkácsi várnagy, később budai várkapitány volt. Eközben fontos megbizatásokat végzett el, 1506-ban levert egy székely lázadást, 1512-ben követként járt a török udvarban, 1514 nyarán leverte a Dózsa nélkül maradt parasztsereget, 1519-ben köznemesi zendülést fojtott el.
1520-ban hirtelen szétosztotta vagyonát és ferencesnek állt. Egy évvel később a török támadásakor (Nándorfehérvár eleste) követség kereste meg, hogy térjen vissza, mert szükség van az országnak egy ilyen rutinos katonára. Tomori visszautasította a kérést, ám végül magyar kérésre 1523. február 4-n VI. Adorján pápa kalocsai érsekséggé emelte, hogy visszatérjen szerzetesi elzártságából. Az országgyűlés erre megbízta a török elleni védekezés megszervezésével.
Először Péterváradot mentette fel Tomori, majd fokozatosan stabilizálta a déli védelmi rendszert, 1525-ben már komolyabb portyákat is szervezett. Azonban a rendek nem támogatták, szinte csak az érseki birtokának jövedelmeire számíthatott. Emiatt 1526. január 12-n benyújtotta lemondását, ám I. Szulejmán hadjáratának hírére visszavonta azt.
1526. augusztus 24-n szétverte a török elővédet, de a haditanács úgy rendelkezett, hogy seregével csatlakozzon a magyar fősereghez. Tomori ellenezte a döntést, de a parancsot ennek ellenére végrehajtotta. Az augusztus 29-n lezajlott csatában ő volt a magyar seregek fővezére. A rövid csatában számos egyházi és világi méltóság mellett ő is életét vesztette.

368 éve (1642) választották fejedelemmé II. Rákóczi Györgyöt.
I. Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna fiát még a híres fejedelem idejében választották meg az erdélyi rendek. 1648-tól lépett trónra, apja halála után.
Báthory Zsófiát vette feleségül, hiszen példaképe Báthory István volt, de a Báthory birtokok is jól jöttek.
Az 50-es évek elején hûbéri fennhatósága alá vonta Havasalföldet és Moldvát. 1657-ben sikertelen hadjáratot vezetett a lengyel trón elnyerése érdekében. Az oláhokkal, kozákokkal, svédekkel szövetségben kezdetben sorra győzött, még Varsót is elfoglalta, ám a lengyel ellentámadás miatt szövetségesei elpártoltak. A kedvezőtlen békében hatalmas sarcot kellett fizetnie miután közel 10.000 katonát vesztett hadjáratával. Ráadásul mivel az egész háborút a szultán akarata ellenére tette, a Porta szembefordult vele. A török Gyulefehérvárt elpusztítva megfosztotta fejedelmi trónjától. Rákóczi ugyan egy évvel később kalandos vállalkozással visszafoglalta a trónt, de a szultáni hadak 1660 május 22-n a szászfenesi csatában szétverték seregét, és mivel hős hadvezérhez méltóan bátran harcolt a csatában, halálos sebet kapott.

894 éve (1116) halt meg Könyves Kálmán.
Szent László királyunk fiúutód nélkül halt meg, így fiatalon elhunyt bátyja, Géza gyermekei kellett, hogy kövessék. A fiúk közül Kálmán volt a legidősebb, akit László pappá neveltetett (egyházi ismereteit még a pápa is elismerte), s felnőve váradi vagy egri püspök lett. A trónörökös viszont a másodszülött herceg, Álmos volt (a többi testvért nem ismerjük). László 1095-ös halála után azonban Kálmán úgy gondolta, hogy műveltsége és szellemi képességei - s nem utolsósorban elsőszülöttsége - miatt őt illeti a korona. A magyar politikai vezetőréteg is két részre szakadt, s Kálmán hívei kerekedtek felül.. Kálmánt nyáron koronázták királlyá, Álmos pedig lemondott trónigényéről, cserébe viszont megkapta a hercegséget, a dukátust. A testvérek közötti béke azonban csak időleges volt, Álmos rendre szervezkedett Kálmán ellen, mire ő 1107-ben elvette tőle a dukátust, s vidéki birtokaira kényszerítette. Álmos azonban 1115-ben ismét összeesküvést szőtt uralmának megdöntésére. Az öregedő Kálmán erre Álmost Béla nevű fiával együtt megvakíttatta, s Bizáncba száműzte.
Kálmán uralma alatt szilárdult meg a László idejében megkezdett horvát hódítás. Ennek eredményeképp 1102-ben Tengerfehérvárott horvát királlyá koronázták. Majd 1105 nyarán elfoglalta Közép-Dalmáciát is. Belpolitikában szintén maradandót alkotott. A László által hozott törvényeket felülbírálta, enyhítette. Szigorúan fellépett a babona, mindenekelőtt a boszorkányégetések ellen.
A pápa támogatását élvezve alakította át az egyházi szervezetet, életet. 1106-ban lemondott az invesztitúra jogról, bár ennek ellenére a gyakorlatban a magyar királyok nevezték ki a főpapokat. A pápai támogatás egyébként szükséges volt eleve az uralkodáshoz, hiszen a Szentatya engedélye kellett, hogy érvénytelenítsék pappá szentelését, s világi uralkodó lehessen. Kálmán vezette be a cölibátust az országban, s megalapította a káptalanokat, amelyek a műveltség forrásai lettek, későbbi hiteles helyek. Kálmán érdeme tehát. hogy hazánk ezen századokban nagyhatalom lehetett az őt követő tehetségtelen utódok ellenére is.
Első felesége, a szicíliai normann hercegnő fiatalon meghalt. Ebből a frigyből született Zsófia, István, és László. Második hitvese, a kijevi Eufémia megcsalta, ezért visszaküldte szülőföldjére. Ott adott életet Borisznak, aki később trónkövetelőként számos problémát okozott. Kálmán súlyos betegségek következtében halt meg, Székesfehérvárott temették el, Szent István király mellé. A trónon fia, a léha életű II. István követte, majd a megvakított Béla.

589 éves (1421) a Tiltott Város.
Kína legfigyelemreméltóbb építészeti alkotása - a Kínai Nagyfal után - a Pekingben található Tiltott Város. A téglalap alaprajzú, észak-déli tájolású várost a harmadik Ming császár, Csu-Ti uralkodása alatt, 1406-ban kezdték el építeni. A császár, aki néhány évvel korábban tette át Nankingból Pekingbe az uralkodói központot, olyan palotaegyüttest akart, amely egyben hatalmának szimbólumává is válhat. Mintegy százezer mesterember és egymillió munkás dolgozott a 890 palota, több csarnok és számtalan más épület megépítésén. A 720 ezer négyzetméteres területből mintegy 150 ezer négyzetmétert építettek be, és minden épület magasabb volt, mint bármelyik pekingi ház - ezt törvény garantálta. A császár városát, ahová egyszerű ember nem léphetett be, hatalmas vörös fal vette körül, illetve egy 52 méter széles, 3800 méter hosszú vizesárok.
A Tiltott Város két egymástól jól elkülöníthető részből állt: a belső és a külső udvarból. A belső udvar a privát területet jelentette, itt élt a császár a családjával, az udvarhölgyekkel és a palotára vigyázó őrökkel. A külső udvarban zajlottak a tanácskozások, a katonai kinevezések és a koronázási ünnepségek.
Az 1421. február 2-n ünnepélyes keretek között átadott Tiltott Város 1924-ig a mindenkori császár lakhelyéül szolgált. A forradalom ugyan 1911-ben megdöntötte a császári kormányzatot, de a hatalmától megfosztott uralkodó még 13 éven át maradhatott palotájában.

299 éve (1711) született Wenzel Kaunitz.
A cseh Wenzel Anton Graf Kaunitzot mint legifjabb gyermeket papi pályára szánták, de miután többi négy figyermekük egymásután elhalt, megváltoztatták szándékukat és a diplomáciai pályára neveltették. VI. Károly császár 1737-ben udvari tanácsossá nevezte ki. 1741-ben Mária Terézia diplomáciai ügyek intézésével bizta meg, s Rómába, Firenzébe és Torinóba küldte. Megbizatását csak 1747-ben szüntették meg, hogy ő vezesse a kormányt. Ekképp az osztrák örökösödési háborút lezáró aacheni békekongresszuson sikerrel védte a birodalom érdekeit, amiért államminiszterré nevezték ki. 1750-53 közt Párizsban volt nagykövet, és rávette (Pompadour meggyőzése révén) XV. Lajost, hogy tegye félre gyűlöletét Ausztria ellen, s a poroszok ellen szövetkezzen vele. Ennek érdemeként lett 1753-tól osztrák udvari és államkancellár. Nem csak a külpolitikával foglalkozott azonban, számos iskola, akadémia alapítása fűződik nevéhez. Voltaképp neki köszönhető, hogy királynője uralmát a felvilágosodás korának nevezzük. Ő volt a Habsburgok leghíresebb kancellárja egészen Metternichig.
Már II. József alatt sokat veszített befolyásából, II. Ferenc trónraléptekor pedig lemondott; két évvel később, 1794. június 27-n halt meg.

Az egyik legismertebb és legnagyobb tagállama az USÁnak Texas. 1528-ban érkeztek az első európaiak a területre, de csak elméletileg lett ekkor a spanyol korona birtoka. Az első telepes a francia La Salle volt, aki 1685-ben alapította itt az első kolóniát, de az indiánok ezt hamar elpusztították. Stabil település csak 1718-ban jött létre, amikor a franciák és spanyol elhatárolták érdekszférájukat Észak-Amerikában. A spanyolok azonban nem bírtak a helyi indiánokkal (apacsok, komancsok stb.), így a terület gyéren lakott és jelentéktelen volt. A mexikói függetlenségi háború eredményeként Texas az új állam része lett, de nem sokáig, hiszen új uraik csökkenteni akarták szabadságjogaikat. Idközben a területet angol telepesek népesítették be, akik száma kétszerese volt a helyi spanyolajkúaknak.
Texas 1836. március 2-n kiáltotta ki függetlenségét, majd megkezdődött a háború. Alamo várának megvédése révén nyertek elég időt a texasiak, hogy egyesítsék erejüket, amivel április 21-n döntő győzelmet arattak. Mexikó noha nem akart beletörődni a kudarcba, nem tudott jelentős erőt kiállítani Texas visszaszerzésére.
Az új állam felvételét kérte az USÁba, de az elnök nem akart egy újabb rabszolgatartó tagállamot. Csak az elnökválasztás segített Texason, Polkban támogatóra leltek. Azonban Lincoln elnöklete alatt a helyzet már elfajult, és a kilépő államokhoz csatlakozott Texas is, amely alaposan kivette részét a polgárháborúból.
Texas azóta leginkább hatalmas kőolajkészletéről híres, amely a helyi gazdaság alapja lett.

1945 végén a köztársaság gondolata általánosságban elfogadott lett a hazai pártok körében, miután a konzervatívak (különösen az FKgP) is elvetették a királyság helyreállítását, bár a Katolikus Püspöki Kar, Mindszenty József hercegprímással az élén, az államforma feletti döntés elhalasztása mellett foglalt állást - hiába. A nemzetgyűlés 1946. január 31-n fogadta el a köztársaság megteremtéséről szóló törvényjavaslatot (1946:I. tc.), majd február 1-n Tildy Zoltánt közfelkiáltással megválasztották a Magyar Köztársaság elnökévé.

100 éve (1910) született Giorgio Perlasca.
Az olaszországi Comóban született Giorgio Perlasca, aki ifjúkorában a fasizmus híve volt, később azonban az egyre inkább erősödő antiszemita megnyilvánulások, valamint Mussolini politikája miatt fokozatosan eltávolodott a szélsőjobboldali nézetektől.
Perlasca egy trieszti konzervgyár alkalmazottjaként a Balkán különböző országaiban, 1942-től pedig Magyarországon dolgozott. Budapesten - munkája mellett - zsidók megmentésével is foglalkozott. Állítólag kezdetben csak néhány barátja életét akarta megmenteni, később viszont egyre többen fordultak hozzá segítségért.
A spanyol polgárháborúban való részvételének köszönhetően spanyol nagykövetségi menedékjoggal rendelkező Perlasca diplomatának adta ki magát, és szerint mintegy 5000 halálraítélt életét mentette meg. Saját életét nap mint nap kockára téve, a háború végéig folytatta mentőakcióját.
Az olasz „Schindler” az 1980-as évek végéig, amíg személyazonosságára fény nem derült, teljes ismeretlenségben élt Padovában. 1988 után azonban több ország is kifejezte elismerését, több magas rangú állami kitüntetését is átvehetett. Mi több, Perlasca - Egy igaz ember története címmel 2002-ben Alberto Negrin rendezésében hőstettét meg is filmesítették.

67 éve (1943) ért véget a sztálingrádi csata.
Friedrich Paulus vezértábornagynak és a német hadsereg déli, a sztálingrádi katlanban rekedt csoportjának fegyverletételével véget ér a Volga menti városért folytatott véres küzdelem, bár az északi csoport csak február 2-n adta meg magát. A csata eredményeképp megkérdőjelezhetetlen lett a fordulat a háború menetében.
A Vörös Hadsereg már 1942. november 22-n 270 000 német katonát kerített be Sztálingrád előtt. Két nappal később Adolf Hitler megtagadta a visszavonulási engedélyt, holott harc már ősszel elveszítette stratégiai jelentőségét, hiszen ekkorra a bakui olajmezők elérhetetlenné váltak. November 25-n megkezdődött a körülzárt katonák légi úton történő ellátása, amely Hermann Göring, a légierő főparancsnoka (szokásos) ígérete ellenére sem volt kielégítő. Télen már pusztított az éhinség is, de lőszerből sem volt elegendő. Noha december 12-n Erich von Manstein vezértábornagy végrehajtott egy menetesítő támadást, a Don hadseregcsoportot egy szovjet ellentámadás december 24-n visszaszorította. A körülzárt Paulus nem kísérletezett kitöréssel, de csak január 31-n ismerte el vereségét.
A Sztálingrád körüli harcokban a várost teljesen lerombolták. Az öt és fél hónapos csatában 46 000-en meghaltak, 64 220 lakost kényszermunkásként a németek elhurcoltak. A katonák között a veszteségek szovjet adatok szerint 146 300 főt tettek ki a német és 46 700 főt a szovjet oldalon. A német légierő sztálingrádi bevetése során több mint 8000 embert veszített. A kapitulációval 107 800 katona került szovjet hadifogságba, mintegy 34 000 sebesültet és szakembert még a fegyverletétel előtt a légierő elszállított.

Ferenc József Habsburg uralkodó hosszú életét végigkísérték a családi tragédiák. Sok közeli rokonát temette el, köztük egyetlen fiúgyermekét, Rudolfot. A trónörökös szigorú, bigott katolikus nevelést kapott, ám nevelői nemcsak a műveltség megszerzésére fordítottak nagy gondot, hanem katonai képességei fejlesztésére is. Ferenc József azonban még fiát, a trónörököst sem volt hajlandó bevonni a kormányzásba. Nem meglepő, hogy az élesen különböző természettel megáldott apa és fia soha nem jött ki igazán egymással. Rengeteg konfliktust okozott kapcsolatukban, hogy Rudolf a német liberálisokkal szimpatizált, és nem titkolta magyarokhoz fűződő rokonszenvét sem. Rudolf odáig merészkedett, hogy a liberális bécsi sajtóban álnéven a konzervatív tábort ostorozó cikkeket írt.
Párválasztás kérdésében azonban meghajolt a dinasztikus politika akarata előtt. A trónörökös feleségéül a mélyen vallásos, csúnyácska Stefánia belga királylányt választották. Házasságuk totális kudarc volt, az érzékeny lelkű Rudolf egy fiatal lányban találta meg végül a szerelmet. Ám a 18 éves Vetsera Mária bárónővel érzett szerelmük tragédiába torkollott.
A trónörökös és a bárónő 1889. január 30-n a mayerlingi vadászkastélyban öngyilkosságot követett el. Az első jelentések szerint a harminc éves Rudolfot szívszélhűdés érte, csak később derült ki a szomorú valóság. A konzervatív értékeket képviselő, katolikus uralkodócsaládnak kínos volt elismernie, hogy egyik családtagja öngyilkosságot követett el. A hírt azzal a magyarázattal igyekeztek tompítani, hogy Rudolf tettének elkövetésekor nem volt beszámítható állapotban, hirtelen elmezavar lépett fel nála. A történet tulajdonképpen hihető volt, hiszen anyja, Erzsébet oldaláról több rejtélyes körülmények között elhunyt, elmezavarral küzdő rokon is található a családban.
A szörnyű esemény körülményei tisztázatlanok maradtak. Nagy valószínűséggel azonban a trónörökös öngyilkosságának miértjei konfliktusos családi kapcsolataiban és boldogtalan házasságában keresendők. Édesanyjának, Erzsébetnek élete végéig sem sikerült feldolgoznia fia halálát, és ekkortól csak fekete ruhában mutatkozott.

77 éve (1933) nevezték ki Hitlert kancellárrá.
A világgazdasági válság éveiben, Németországban a munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, a kis- és középvállalatok tömeges tönkremenetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. A szociáldemokraták és a kommunisták ádáz küzdelmet vívtak egymás ellen. Mindezen körülmények előmozdították az NSDAP (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartie = Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) rohamos növekedését. A hatalmi elit zöme pedig azért támogatta a náci pártot, hogy segítségével elejét vegye egy esetleges kommunista fordulatnak, amelyet Luxemburg már megpróbált megteremteni. Az NSDAP kialakulása és fejlődése Adolf Hitler nevéhez fűződik. Hitler a munkásságnak munkalehetőséget és több bért, a parasztságnak földet és a "kamatrabszolgaság" eltörlését ígérte. A kisiparosokat és a kiskereskedőket a nagy tőke megzabolásával és az adók csökkentésével, az állástalan értelmiségieket alkalmazással, a tisztikart új, nagy hadsereg létrehozásának ígéretével nyert meg. Az egész német nemzetnek a "versailles-i szégyenbélyeg" letörlését, a Nagynémet Birodalom megteremtését és a "zsidó méregtől való megszabadulást" helyezte kilátásba - utóbbit mind fontosabbnak tartva. A náci párt gyors erősödését mutatja, hogy a birodalmi gyűlési választásokon 1928-ban kb. 800 ezer, míg 1930-ban 6,4 millió, 1932 júliusában 13,1 millió szavazatot kapott.
Utóbbi választás eredményeképp már az NSDAP lett a legnagyobb párt a parlamentben, de így patthelyzet alakult ki, amely miatt új választást írtak ki. Még ezen év őszén a nácik mintegy kétmillió szavazatot vesztettek, de lényegileg így sem változott a helyzet. Mivel a koalíciós kísérletek kudarcba fulladtak, Hindenburg elnök a konzervatív Papen javaslatára Hitlert nevezte ki kancellárrá, mert úgy vélte, irányítani tudják az osztrákot. Hitler azonban váratlanul brutális eszközökkel likvidálta vetélytársait s totális egyeduralmat épített ki.

511 éve (1499) született Kathrina von Bora.
Az elszegényedett lippendorfi nemesi családban született Katharina 1504-től egy bencés kolostor iskolájában tanult, 9 évesen pedig belépett a nimbscheni zárdába. A fiatal lány 16 esztendős korában tette le fogadalmi esküjét. Miután az ifjú apáca értesült Luther új tanairól, 11 apácával együtt úgy határozott, hogy megszökik a zárdából. Ehhez egy torgaui polgár, bizonyos Leonhard Koppe segítsége kellett. Koppe heringekkel teli hordókat szállított a kolostorba, és az üres hordókban feltűnés nélkül kicsempészte az apácákat.
Az apácaszöktetést támogató Luther a hajadonokat Wittenbergben szállásolta el, és tisztességes polgárokhoz adta őket nőül. Katharina von Bora azonban nem ment férjhez, hanem az idősebb Cranachnál, a híres festőnél vállalt házvezetőnői állást. Noha akadtak kérői, a lány úgy nyilatkozott, hogy csak Luther Mártonhoz menne feleségül. A híres evangélikus prédikátor - környezetének megrökönyödésére és heves tiltakozása ellenére - 1525-ben végül feleségül is vette a nála majdnem húsz évvel fiatalabb lányt.
Az esküvőt követően a Luther-házaspár az Ágoston-rend régi épületébe költözött, amelyet a választófejedelem bocsátott rendelkezésükre. A háztartást Katharina határozott kézzel irányította: népes családját (hat gyermekük született), sörfőzésből, állattartásból és kosztoltatásból tartotta fenn, és a legtöbb fontos családi kérdésben az ő szava volt a döntő. Ezért Luther nejét sokszor viccesen csak „Käthe úr”-nak nevezte.

Ez a nap Balassagyarmat napja.
Az I. világháború végén az újonnan megalakult Csehszlovák Köztársaság hadserege benyomult Magyarországra, hogy elfoglalja az Aszód- Balassagyarmat- Ipolytarnóc- Losonc vasútvonalat. Azonban Balassagyarmat polgárai 1919. január 29-n csatlakoztak Vizy Zsigmond százados csapataihoz és kiverték a megszállókat, s így Magyarország része maradtak. Erre emlékezve 1998 óta ez a nap a város hivatalos ünnepe. Az Országgyűlés a 2005. évi XXXIX. törvényben hajtott fejet "Balassagyarmat lakóinak és védőinek az 1919-es támadás idején a város hősies védelmében tanúsított bátor magatartása előtt", és a legbátrabb város, a Civitas Fortissima címet adományozta Balassagyarmatnak.
A volt vármegyeházával szemben áll a Civitas Fortissima-emlékmű, Párkányi Raab Péter szobrászművész 2002-ben készült alkotása.

554 éve (1456) született VII. Henrik.
Henrik a richmondi gróf, Edmund Tudor és Beaufort (Lancaster) Margit fia volt. Amikor a Rózsák háborújában IV. Edward király a Lancaster-család tagjait sorra kivégeztette vagy száműzte, a fiatal Henriket nagybátyja, Pembroke gróf mentette meg a király bosszújától. Henrik a bretagne-i herceg udvarába menekült, aki őt Edward király fenyegetései dacára sem szolgáltatta ki. Amikor azután III. Richárd zsarnok uralma következtében az angolok gyűlölete a York-házzal szemben egyre nagyobb arányokat öltött, a Lancaster-párt hívei első sorban a fiatal richmondi grófba vetették bizalmukat, aki anyai ágon a Lancasterek birtokaira és örökségére és így a trónra is jogos igényt tartott.
Buckingham herceg, aki a legjobban sürgette Richárd megbuktatását, arra törekedett, hogy Henrik Erzsébetet, IV. Edward legidősebb leányát jegyezze el, mert ez az eljegyzés véget vetett volna a York- és Lancaster-család gyilkos versengésének és Richárd hatalmát még jobban megingatta volna. Richárd azonban jókor értesült a tervről, Buckinghamet a vérpadra küldte és maga kérte meg Erzsébet kezét. Ekkor már Henrik sem maradhatott tétlen. Bízva a francia udvar jóindulatában, 2000 angol katonát gyűjtött maga köré, s Harfleurben tengerre szállt. 1485. augusztus 6-n Milford-Havenban (Dél-Wales) szállt partra és Bosworth táján ütközött meg Richárd királlyal, aki a csatával együtt az életét is vesztette.
Hívei még a csatatéren koronázták Henriket angol királlyá, akit a Richárd által elnyomott nemesség és nép is üdvözölt. Miután a gyermek Warwicket elzáratta, magát október 30-n újra megkoronáztatta. A parlament elismerését is elnyerte: nőül vette Erzsébet hercegnőt. Így örökösödési joga révén, a győztes jogával és a törvényhozó testület elismerése alapján kezdte meg uralkodását. De a béke most sem köszöntött be. Részben a York-párt ellen indított üldözés, részben pedig Henrik szigora következtében több felkelésre került sor. Miután a király a Plantagenet-család utolsó sarját, Warwick grófot is kivégeztette, megszilárdította trónját.
Eközben Angliát elzárta a kontinens befolyásától egyetlen esetet leszámítva: legidősebb fiát, Arthurt Katolikus Ferdinánd leányával, Katalin infánsnővel jegyeztette el. A skót király ármányaitól pedig úgy szabadult meg, hogy Margit nevű leányát adta neki nőül. Henriket másodszülött fia, VIII. Henrik követte a trónon, aki virágzó országot, teli pénztárt és tekintélyes hajóhadat örökölt apjától.

923 éve (1077) hódolt be IV. Henrik a pápának.
Az 1073. április 22-n pápává választott VII. Gergely kemény kézzel látott neki a reformoknak. Már 1074-ben eltiltotta a szolgálattól a nős és simóniás papokat, 1075-ben megtiltotta, hogy a laikusok egyházi hivatalt adományozzanak, és külön rendeletben azt is, hogy a német-római császár az invesztitúrát gyakorolja. IV. Henrik ennek ellenére a régi mód szerint nevezte ki a kölni és a milánói érseket, sőt, a feldühödött uralkodó Wormsba birodalmi gyűlést hívott össze, ahol a német püspökök letették VII. Gergelyt. A Szentatya válaszul a legfélelmesebb fegyverhez nyúlt: kiközösítette a császárt, alattvalóit pedig felmentette hűségesküjük alól. Mivel a német fejedelmek az alkalmat megragadva úgy döntöttek, hogy ha Henrik a kiátkozás évfordulóján sem lesz tagja az egyháznak, a trónt üresnek tekintik, az uralkodónak meg kellett alázkodnia. Így IV. Henrik elzarándokolt Canossa várába, ahol a pápa éppen időzött és a fagyban egy szál csuhában, mezítláb vezekelt három napig a bezárt kapu előtt - ezt nevezzük Canossa-járásnak. A pápa kénytelen volt megadni a feloldozást a bűnös uralkodónak, noha tudta, hogy az hatalmát visszanyerve még ádázabb ellenfele lesz.

83 éve (1927) vezették be a pengőt.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1882 óta korona volt a fizető eszköz, ám az állam felbomlása után az utódállamok érthetően új pénznemet vezettek be. Hazánkban először a magyar koronát vezették be, majd 1927. január 27-n a pengőt, jóval azután, hogy az osztrákok 1924-ben bevezették a schillinget, míg a csehek a mai napig koronával fizetnek. 1 pengő 12500 koronát ért, váltópénze a fillér volt. A pengő közel húsz éves története alatt több tucat címlete jelent meg, míg végül a hiperinfláció miatt megszűnt, s megszületett a forint.

Ez a nap az ENSZ Holokauszt Nap.
1945. január 27-n szabadították fel a szovjet csapatok a leghírhedtebb náci megsemmisítő tábort, az auschwitz-birkenauit. Az Oswieczim (német nevén Auschwitz) melletti halálgyárat Lengyelország német-orosz leigázását követően, 1940-ben állította fel az SS-parancsnokság. A kezdetben munkatáborként is működő auschwitzi tábort a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki: az auschwitzi törzstáborban és a hozzá tartozó, 1942-ben kiépült Birkenauban, valamint Majdanekben építették fel az első gázkamrákat. A zárt kamrába beengedett Cyklon B gázzal végrehajtott népirtás első áldozatai 1942 márciusában szovjet hadifoglyok voltak. Az auschwitzi német adminisztráció fennmaradt iratai és más, újabb kutatások szerint a táborkomplexumba hurcoltak - nem a megöltek - száma összesen: 1 041 000 volt, közülük Lengyelországból 300 000, Görögországból 55 000, Németországból 69 000, Hollandiából 60 000, Franciaországból 69 000, Szlovákiából 27 000, Belgiumból 25 000, Magyarországról 436 000 embert deportáltak, tehát az áldozatok közel fele magyar volt. 1942, a tömeges népirtás programszerű megkezdése után Auschwitz az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált. Az akkortól érkező tömegek már nem kaptak számot sem, 70-75 százalékukra az azonnali halál várt. Ez az oka annak, hogy az adatok becsültek és eltérőek. Az auschwitzi múzeum 1,1 millióra teszi az Auschwitzba irányított európai zsidók számát, de akár 1,5 millióan is lehettek. Többségük elpusztult. Négy év alatt napi átlagban 3500-4000 deportáltat gyilkoltak meg. Az emberek tervszerű megsemmisítése csak 1944 késő őszén ért véget. Amikor 1945 elején a szovjet csapatok elérték a tábort, alig több mint hétezer foglyot, többségében végsőkig legyengült nőket és gyerekeket találtak ott.
2005. november 1-n az ENSZ-közgyűlés nemzetközi emléknappá nyilvánította január 27-t. Hazánkban külön emléknap van ezen eseményre, április 16.

125 éve (1885) foglalták el a mahdisták Khartumot és kiáltották ki saját államukat.
1881-ben az egyiptomi Muhammad Ahmed ibn Abdallah kikiáltotta magát Mahdinak, vagyis Mohamed próféta kijelölt utódjának, és a muszlim szudániakat az egyiptomi-török-angol hatalom elleni szent háborúra szólította fel. Szudán 1830 óta egyiptomi-török igazgatás alatt állt, azonban a gyakran változó kormányok - amelyek ráadásul javarészt a saját zsebükre gazdálkodtak - mind elviselhetetlenebb helyzetet teremtettek, így lelkesen követték az egyenlőségről és vagyonközösségről prédikáló Mahdit, akit egyben az angol-egyiptomi uralom alóli felszabadítóként is üdvözöltek.
A Mahdi serege miután minden ellenük küldött egyiptomi és angol sereget megsemmisített, támadásba lendült és elfoglalta a fővárost, Khartumot, noha az az angol védelem központja is volt. A Mahdi azonban fél évvel később, tisztázatlan körülmények között meghalt s az utódlásért folyó harc meggyengítette az addig legyőzhetetlen sereget. Így már a megérkező angol segítség 1899-ben leverte az ellenállást.