806 éve (1204) foglalták el a keresztesek Bizáncot.Miután 1192-ben kudarccal véget ért a 3. keresztes háború, III. Ince pápa 1198-ban egy újabbat készített elő. Velencével szállítási szerződést kötött, hogy búsás fizetség ellenében hajókat és ellátást biztosítanak a lovagoknak. 1202-ig azonban olyan kevés keresztes jelentkezett, hogy az útiköltséget nem tudták kifizetni. A velenceiek az ottani zsinaton felajánlották, hogy halasztást adnak, ha a magyar birtokban levő dalmát Zára (Zadar) elfoglalásához segítséget kapnak. A pápa ezt megtiltotta, és kihirdette a 4. keresztes hadjáratot. A sereg megindult - Zára ellen. A gyors és sikeres ostrom után a pápa kiátkozta őket, de hamar visszavonta abban a reményben, hogy végre valódi ellenség ellen indulnak.
A keresztesek azonban a német hercegük kiebrudalt rokona, a bizánci császár trónharcába avatkoztak be (a kiürült Zárát a magyarok egy év múlva visszahódították), és 1203. július 17-n véres csaták után visszahelyezték II. Izsák Angeloszt (és társcsászár fiát) a trónra. Az uralkodó azonban nem tudta kifizetni szövetségeseinek a kívánt összeget (és a pápa főségét sem ismerte el), ezért novemberben ostromba fogtak a keresztesek. A tél miatt ez igen lanyha volt, ám január 3-n felkelés tört ki ellene, és kivégezték családjával együtt.
1204. április 12-n (v. 13-n) a hosszú ostrom sikerrel járt, elfoglalták a várost és elűzték az új császárt, V. Alexioszt. Az Egyiptom és Jeruzsálem bevételének céljával indított negyedik keresztes hadjárat így Bizáncot hódította meg. A zsákmány legnagyobb része Velencébe került, valamint a felosztott birodalom néhány szigete is (pl. Kréta), és a dózse egy új titulust vett fel: "Az egész római birodalom negyedének és felének uralkodója". A görögkeleti Bizánc így katolikus Latin Császársággá alakult valamint több más katolikus állammá, amelyek uralkodója a keresztesek fővezérei lettek. A Konstantinápoly székhelyű állam 1261-ig állt fenn, amikor is restaurálta a görögkeleti Nikaiai uralkodó, a többi görögországi államocska a török hódításig fennmaradt.
1204. április 12-n (v. 13-n) a hosszú ostrom sikerrel járt, elfoglalták a várost és elűzték az új császárt, V. Alexioszt. Az Egyiptom és Jeruzsálem bevételének céljával indított negyedik keresztes hadjárat így Bizáncot hódította meg. A zsákmány legnagyobb része Velencébe került, valamint a felosztott birodalom néhány szigete is (pl. Kréta), és a dózse egy új titulust vett fel: "Az egész római birodalom negyedének és felének uralkodója". A görögkeleti Bizánc így katolikus Latin Császársággá alakult valamint több más katolikus állammá, amelyek uralkodója a keresztesek fővezérei lettek. A Konstantinápoly székhelyű állam 1261-ig állt fenn, amikor is restaurálta a görögkeleti Nikaiai uralkodó, a többi görögországi államocska a török hódításig fennmaradt.
