Nem szeretem Apponyi Albertet, mert az ő hibájából kifolyólag veszítettük el az I. Világháborút, mivel egy körmönfont megfontolásából nem látta el a Monarchiát korszerű fegyverekkel! De becsűlöm a Lex Apponyi miatt, mert ekkor ezzel rakta le a korszerű népiskoláztatás alapjait.

Kedves Szilárd,

én éppen fordítva gondolom. Az első világháborút
nem miatta veszítettük el! A konzervatív állami és katonai vezetés egyaránt akarta a háborút. Viszont
a békeszerződések számunkra oly fájdalmas kienete- lében szerepet játszhatott a Lex Apponyi is. Abban az időben M.o. összlakossának már a nagyobbik része nemzetiségi volt.
Egy olyan oktatási politika, amely ezt a körülményt nem hajlandó figyelembe venni alapvetően hibás. Kár
szépítgetni, a nemzetállamok létrejöttének egyik oka
pontosan a mindenkori magyar közgondolkodás merev,
mindent elutasító magatartása.

Üdvözlettel

Kedves Szilárd,

Kérlek tájékozódj mielőtt Apponyi felelősségét hangsúlyozod az I. világháború elvesztésével kapcsolatban.
A tények és a kortárs írások magukért beszélnek. Amire Apponyi és küldöttsége kijutott vagy mondjuk úgy ki tudott jutni a a "békeszerződés" "tárgyalásához" aláírásához, szinte teljesen ki volt alakítva már minden.
Ajánlom figyelmedbe inkább Linder Béla és Károlyi Mihály hadsereg leépítő munkásságát.

Tisztelettel: Farády

Kedves Zoltán,

Hogy nem jöttek létre nemzetállamok, sem Szlovákia, sem Románia, sem a SzHSz Királyság nem lett az.

Apponyi Albert az Entente hatalmaknak sem tettszett. Egyszerűen unszinpatikus volt.

Apponyinak van felelőssége, hiszen a rendszer része volt, s elég magasan ült.
Többek között fekete posztó volt a nemzetiségek szemében.
Nyilvánvaló hiba volt őt küldeni a tárgyalásokra.
Viszont a szerződés alakulásához elhanyagolható köze volt.
Elég egyértelműen közzétette ezt már Romsics Ignác, de méginkább Ormos Mária: Padovától Trianonig c. könyvében (Kossuth, 1983, 1984). Domináltak a francia érdekek és az I. vh. alatti titkos szerződések (London, Bukarest).

Apponyi Albert mégis lecsengett alak volt, akár tetszik neked akár nem.

Hanvay Szilárd,

Ezt mégis honnan veszed, hogy lecsengett alak volt? Neked személy szerint az lehet.

Kedves felvilágosodás,
ha posztó volt, akkor csak vörös lehetett:-)

A cikk végén szereplő állitás egy nagyon
szép mitosz,amelynek a valóságtartalma egyenlő a nullával. Az hogy Apponyi Antal
úgymond híres volt a világban, azt Seton
Watson, és más elfogult, a pánszláv nacio-
nalizmus hatása alá került angol ujságíró-
nak és ""szakértőnek"" köszönhetjük. A győztesek már 1918 elején döntöttek közép-európa jövöbeli sorsáról. Döntésüket jól
felfogott stratégiai érdekeik irányitották,
nem pedig erkölcsi,vagy humánus szempontok.
Kötve hiszem,hogy Fosh marsallt,vagy Tardeaut érdekelte volna a lex Apponyi. Egyébként minden nemzetiségi állampolgár-
nak jól felfogott érdeke,hogy az állam-
nyelvet beszélje.Itt szerintem arról volt szó,hogy a tantárgyakat nemzetiségi anyanyelven tanulták az iskolában, és ez melett oktatták a magyar nyelvet. A Seton Watson féle képmutató igazság prédi-
kálók, saját nemzetük nacionalista,kisebbség
ellenes cselekedeteit nem is tekinették
elitélendőnek.Harold Nicolson az angol képmutatásról visszaemlékezésében igen találóan, őszintén ír.Végezetül Magyarország tragédiáját Aldo Dami híres svájci kisebbségkutató zseniálisan leírta. Köszönöm a felkinált lehetőséget.

A poszt utolsó mondata valóban nem igaz, de azzal egyet kell értenünk, hogy nem volt bölcs döntés.

Diplomáciai szempontból elhibázott lépés volt, de van egy ennél sokkal fontosabb dolog is: Apponyi borzasztóan rossz stratégiát követett a "tárgyaláson", ugyanis az elcsatolandó területek oszthatatlanságát hangoztatta, így elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy egy esetleges brit segítséggel bizonyos határmenti, tisztán magyarlakta településeket nálunk tartsanak. Nem ezt tette, komoly hiba volt.

lexikon.katolikus.hu/L/Lex%20Apponyi.html

Volt kötelező magyar nyelv oktatás (mint hajdanán az orosz), de nem volt kötelező magyar tannyelv. Az idegen tannyelvű iskolák esetén pedig jóvá kellet hagyatni a tantervet ahhoz, hogy a pénzüket megkapják az államtól. Mindez teljesen érthető.

lexikon.katolikus.hu/L/Lex%20Apponyi.html

Volt kötelező magyar nyelv oktatás (mint hajdanán az orosz), de nem volt kötelező magyar tannyelv. Az idegen tannyelvű iskolák esetén pedig jóvá kellet hagyatni a tantervet ahhoz, hogy a pénzüket megkapják az államtól. Mindez teljesen érthető.

Tisztelt Uraim és Hölgyeim! Először is Apponyi nem "Antal", hanem Albert; gróf Apponyi Albert.
Másodszor; semmi köze nem volt a K.u.K. hadsereg fegyverellátásához. Soha. A törvénycikket is vallás- és közoktatási miniszteri státusban terjesztette elő.
Harmadszor; Apponyi semmiféleképpen nem tekinthető Trianon "okának". Micsoda leegyszerűsítés! Akkor már miért nem Petőfi? (Hogy ürülne Hlinka, ha ezt olvasná!)
Negyedszer pediglen; őrült marhaság amit mondanak egyesek. Trianonban nem volt olyan 'tárgyalás', amin a magyar fél 'részt vett' volna. A tárgyalások a magyar fél részvétele nélkül, előzetesen, a kizárásunkkal, rólunk, de nélkülünk zajlottak. Mert mi nem voltunk "felek".
Apponyi, így nem lehetett "stratéga", mint állítják defetisták. Ő az aláíró küldöttség vezetője volt, akinek utolsó pillanatban, a színház kedvéért és az udvariasságra hivatkozva megengedték, hogy beszédet tartson. S becsületére legyen mondva, hogy francia nyelvű beszédét - hogy nehogy félrefordítsák egyes eltökélt magyarellenesek - ő maga fordította le angolra, s mivel tisztelte a latin kultúrát, az olasz delegációnak is lefordította saját nyelvükre, ott a helyszínen.
Nem rajta múlott, hogy Clemenceau a román és a cseh delegátusok érveit tartotta meggyőzőbbnek, s a francia sem tudta magát túltenni magyar-gyűlöletén.

@chubakka:

"Nem rajta múlott, hogy Clemenceau a román és a cseh delegátusok érveit tartotta meggyőzőbbnek, s a francia sem tudta magát túltenni magyar-gyűlöletén."

Semmi hiba nincs abban, amit mondasz, de szerintem Trianonban még csak a csehek vagy a románok sem játszottak. A győztesek és elsősorban a franciák érdekei voltak az elsőrangúak. Márpedig Kis-Antant államok megerősítése két célt is szolgált:
1. A még mindig potenciálisan Európában legerősebb Németország sakkban tartása, hogy hátulról fenyegethessék.
2. A bolsevik terjeszkedés megállítása.

Tehát nem Magyarország gyengítése volt az elsődleges cél, hanem a fenti okokból a védőgyűrű (Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia) megerősítése.

Hogy Magyarországgal miért nem számoltak, mint ennek a védőgyűrűnek a lehetséges tagjával az már más kérdés, elsősorban a vesztes oldalon való részvételünk a háborúban.

A franciáknak volt még egy céljuk: a gazdasági befolyásuk erősítése a térségben.
Csak egy példa erre, ami elég jól szemlélteti miről beszélek, Berthelot tábornok levele a francia hadügyminiszternek 1919-ben:
"Ha megadjuk a románoknak azokat az elégtételeket, amikhez joguk van, s ha betartjuk ígéreteinket, Romániával egy több, mint 15 millió lakosú valóságos francia gyarmatra teszünk szert, ahol fejleszteni tudjuk kereskedelmünket és iparunkat, s úgy érezhetjük magunkat mintha otthon volnánk."

Tehát ha nem lett volna olyan a nemzetközi helyzet kutyát nem érdekelte volna a szlovákok vagy a románok jogos vagy jogtalan siránkozása, így viszont bármilyen túlzó követelésüket örömmel teljesítették, de természetesen kőkemény érdekből, nem a két szép szemükért.

Jó napot!

Egyet értek chubakkával, és milkapistával is. Annyit kiegészítésül hozzátennék, hogy ne felejtsük el a szabadkőművesség szerepét. Mindenkinek ajánlom, hogy nézzen utána pl. a Grand Orient nagypáholy tevékenységének, és a korábbi kommentekben szereplő lindner bélának, valamint károlyinak teljesen érdektelen, gyökértelen és lemondó magatartásának.Apponyi Albertet pedig nekem is meg kell védenem.
Azt kell mondjam, hogy míg a franciák még a huszadik században is kivágták a nyelvét, aki nem volt hajlandó megszólalni franciául (a gyarmatokon (!)), addig Magyarországon a legtoleránsabb nemzetiségi politika volt már a középkorban is.Nem olvasztott be senkit erőszakkal, sőt második Rákóczi György valami olyasmit ír, hogy szegény oláhság had beszéljen szegény egyszerű nyelvén és román nyelvű bibliákat adnak ki.
Ilyen Európában máshol nem volt. Az, hogy pedig a magyar nyelv kötelező Magyarországon, azért ez nem annyira megvetendő... Főleg ha az adott kisebbségi művelődni akart mondjuk egy könyvtárban, akkor nem hiszem, hogy millió román nyelvű tudományos értekezést talált volna a polcokon...