2225 éve (i.e. 216) zajlott a cannae-i csata, az ókor talán legvéresebb csatája.A II. pun-háború során ismeretes, hogy a pun Hannibál átkelt seregével az Alpokon, mivel a tengert Róma uralta. A sereg több éven keresztül menetelt és csatázott Saguntum ostromától (218) a Trasimenus-tavi csatán át (ahol 30 ezer római halt meg), amíg Cannae mellé ért.
A rómaiak a sokadik vereség ellenére minden korábbinál nagyobb, közel 87 ezres sereget állítottak ki, ám vezetéséül két konzult választottak (egyik nap egyik, másik nap másik parancsnokolt), ami végzetes hiba volt. Némileg felmenti a hadvezéreket, hogy a sereg olyan nagy volt, hogy a korabeli eszközökkel kezelhetetlen volt, a sereg állandóan zavart volt, mert a többséghez nem jutott el a parancsnok döntése. Az egyik konzul, Varro hibája volt, hogy a rómaiak nem a dombokon, hanem a tó mellett vertek tábort.
A pun sereg alig fele volt, ám 8 ezres lovasság támogatta. A csata folyamán ennek döntő jelentősége volt, mert rögtön elzavarta a rómaiak csekély és gyenge lovasságát. Eközben a centrumban Hannibál visszavonult a légiók elöl, ám az előre kitervelt módon: éket teremtve. azaz a centrumtól a szélek felé egyre kevésbé. Az így keletkezett betüremkedésbe pedig bevonultak a rómaiak. A lovasság a hátukba került és így a rómaiakat bekerítették és felmorzsolták. A halottak számát 40, de inkább 60-70 ezerre becsülik, hiszen nem volt menekvés a csapdából.
A diadal után, noha Róma karnyújtásnyira volt, nem tudta bevenni a várost, így minden korábbi sikere céltalanná lett.
