894 éve (1116) halt meg Könyves Kálmán.
Szent László királyunk fiúutód nélkül halt meg, így fiatalon elhunyt bátyja, Géza gyermekei kellett, hogy kövessék. A fiúk közül Kálmán volt a legidősebb, akit László pappá neveltetett (egyházi ismereteit még a pápa is elismerte), s felnőve váradi vagy egri püspök lett. A trónörökös viszont a másodszülött herceg, Álmos volt (a többi testvért nem ismerjük). László 1095-ös halála után azonban Kálmán úgy gondolta, hogy műveltsége és szellemi képességei - s nem utolsósorban elsőszülöttsége - miatt őt illeti a korona. A magyar politikai vezetőréteg is két részre szakadt, s Kálmán hívei kerekedtek felül.. Kálmánt nyáron koronázták királlyá, Álmos pedig lemondott trónigényéről, cserébe viszont megkapta a hercegséget, a dukátust. A testvérek közötti béke azonban csak időleges volt, Álmos rendre szervezkedett Kálmán ellen, mire ő 1107-ben elvette tőle a dukátust, s vidéki birtokaira kényszerítette. Álmos azonban 1115-ben ismét összeesküvést szőtt uralmának megdöntésére. Az öregedő Kálmán erre Álmost Béla nevű fiával együtt megvakíttatta, s Bizáncba száműzte.
Kálmán uralma alatt szilárdult meg a László idejében megkezdett horvát hódítás. Ennek eredményeképp 1102-ben Tengerfehérvárott horvát királlyá koronázták. Majd 1105 nyarán elfoglalta Közép-Dalmáciát is. Belpolitikában szintén maradandót alkotott. A László által hozott törvényeket felülbírálta, enyhítette. Szigorúan fellépett a babona, mindenekelőtt a boszorkányégetések ellen.
A pápa támogatását élvezve alakította át az egyházi szervezetet, életet. 1106-ban lemondott az invesztitúra jogról, bár ennek ellenére a gyakorlatban a magyar királyok nevezték ki a főpapokat. A pápai támogatás egyébként szükséges volt eleve az uralkodáshoz, hiszen a Szentatya engedélye kellett, hogy érvénytelenítsék pappá szentelését, s világi uralkodó lehessen. Kálmán vezette be a cölibátust az országban, s megalapította a káptalanokat, amelyek a műveltség forrásai lettek, későbbi hiteles helyek. Kálmán érdeme tehát. hogy hazánk ezen századokban nagyhatalom lehetett az őt követő tehetségtelen utódok ellenére is.
Első felesége, a szicíliai normann hercegnő fiatalon meghalt. Ebből a frigyből született Zsófia, István, és László. Második hitvese, a kijevi Eufémia megcsalta, ezért visszaküldte szülőföldjére. Ott adott életet Borisznak, aki később trónkövetelőként számos problémát okozott. Kálmán súlyos betegségek következtében halt meg, Székesfehérvárott temették el, Szent István király mellé. A trónon fia, a léha életű II. István követte, majd a megvakított Béla.
Szent László királyunk fiúutód nélkül halt meg, így fiatalon elhunyt bátyja, Géza gyermekei kellett, hogy kövessék. A fiúk közül Kálmán volt a legidősebb, akit László pappá neveltetett (egyházi ismereteit még a pápa is elismerte), s felnőve váradi vagy egri püspök lett. A trónörökös viszont a másodszülött herceg, Álmos volt (a többi testvért nem ismerjük). László 1095-ös halála után azonban Kálmán úgy gondolta, hogy műveltsége és szellemi képességei - s nem utolsósorban elsőszülöttsége - miatt őt illeti a korona. A magyar politikai vezetőréteg is két részre szakadt, s Kálmán hívei kerekedtek felül.. Kálmánt nyáron koronázták királlyá, Álmos pedig lemondott trónigényéről, cserébe viszont megkapta a hercegséget, a dukátust. A testvérek közötti béke azonban csak időleges volt, Álmos rendre szervezkedett Kálmán ellen, mire ő 1107-ben elvette tőle a dukátust, s vidéki birtokaira kényszerítette. Álmos azonban 1115-ben ismét összeesküvést szőtt uralmának megdöntésére. Az öregedő Kálmán erre Álmost Béla nevű fiával együtt megvakíttatta, s Bizáncba száműzte.
Kálmán uralma alatt szilárdult meg a László idejében megkezdett horvát hódítás. Ennek eredményeképp 1102-ben Tengerfehérvárott horvát királlyá koronázták. Majd 1105 nyarán elfoglalta Közép-Dalmáciát is. Belpolitikában szintén maradandót alkotott. A László által hozott törvényeket felülbírálta, enyhítette. Szigorúan fellépett a babona, mindenekelőtt a boszorkányégetések ellen.
A pápa támogatását élvezve alakította át az egyházi szervezetet, életet. 1106-ban lemondott az invesztitúra jogról, bár ennek ellenére a gyakorlatban a magyar királyok nevezték ki a főpapokat. A pápai támogatás egyébként szükséges volt eleve az uralkodáshoz, hiszen a Szentatya engedélye kellett, hogy érvénytelenítsék pappá szentelését, s világi uralkodó lehessen. Kálmán vezette be a cölibátust az országban, s megalapította a káptalanokat, amelyek a műveltség forrásai lettek, későbbi hiteles helyek. Kálmán érdeme tehát. hogy hazánk ezen századokban nagyhatalom lehetett az őt követő tehetségtelen utódok ellenére is.
Első felesége, a szicíliai normann hercegnő fiatalon meghalt. Ebből a frigyből született Zsófia, István, és László. Második hitvese, a kijevi Eufémia megcsalta, ezért visszaküldte szülőföldjére. Ott adott életet Borisznak, aki később trónkövetelőként számos problémát okozott. Kálmán súlyos betegségek következtében halt meg, Székesfehérvárott temették el, Szent István király mellé. A trónon fia, a léha életű II. István követte, majd a megvakított Béla.