322 éve (1688) hunyt el Frigyes Vilmos, a porosz királyság megalapítója.
A Hohenzollern dinasztia 1415 óta birtokolta Brandenburgot Berlin székhellyel. A nem túl jelentős választófejedelemség trónját a harmincéves háború pusztításai közepette vette át Frigyes Vilmos. Az ambíciózus, 22 éves uralkodó első dolga egy erős sereg felállítása volt, amelyre támaszkodva a háborút viszonylag sikeresen zárta, megszerezte Hátsó-Pomerániát és Magdeburgot. Államát az akkori legmodernebb módon (merkantilizmus) központosította és modern abszolút monarchiává fejlesztette. Telepeseket hozatott, a közlekedést (posta) és csatornázást a Birodalomban legjobbá tette, bevezette a legújabb találmányokat (főleg a mezőgazdaság területén), új adókat vetett ki. Rendkívül szigorú, de vallásilag toleráns állammá szervezte Brandenburgot, amely mérete ellenére igen erős sereget állított ki. Ennek révén a svédek szövetségében támadt Lengyelországra, természetesen sikerrel. Egy évtized múlva megverte a svédeket, és ezzel visszavonhatatlanul nagyhatalommá lett. Létrejött a későbbi Németország legerősebb állama, amelynek székhelye, Berlin (az 1685-től befogadott hugenották(!) segítségével) a protestantizmus fellegvárává vált.
Fia lett az első porosz király I. Frigyes néven 1701-ben.
A Hohenzollern dinasztia 1415 óta birtokolta Brandenburgot Berlin székhellyel. A nem túl jelentős választófejedelemség trónját a harmincéves háború pusztításai közepette vette át Frigyes Vilmos. Az ambíciózus, 22 éves uralkodó első dolga egy erős sereg felállítása volt, amelyre támaszkodva a háborút viszonylag sikeresen zárta, megszerezte Hátsó-Pomerániát és Magdeburgot. Államát az akkori legmodernebb módon (merkantilizmus) központosította és modern abszolút monarchiává fejlesztette. Telepeseket hozatott, a közlekedést (posta) és csatornázást a Birodalomban legjobbá tette, bevezette a legújabb találmányokat (főleg a mezőgazdaság területén), új adókat vetett ki. Rendkívül szigorú, de vallásilag toleráns állammá szervezte Brandenburgot, amely mérete ellenére igen erős sereget állított ki. Ennek révén a svédek szövetségében támadt Lengyelországra, természetesen sikerrel. Egy évtized múlva megverte a svédeket, és ezzel visszavonhatatlanul nagyhatalommá lett. Létrejött a későbbi Németország legerősebb állama, amelynek székhelye, Berlin (az 1685-től befogadott hugenották(!) segítségével) a protestantizmus fellegvárává vált.
Fia lett az első porosz király I. Frigyes néven 1701-ben.