404 éve (1606) kötötték meg a bécsi békét.Bocskai István 1557-ben született Kolozsvárott a híres Báthori család oldalági sarjaként. Ifjúságát az udvarnál töltötte, ám hamar Nagykerek várkapitánya lett, majd gazdagon házasodott. 1592-től váradi kapitány és bihari főispán. Jelentős szerepe volt a török elleni háborúkban, a 15 éves háború kirobbantásában, amelyhez megnyerte a Habsburgokat.
1596-ban kormányzóként leverte a székely felkelést ("véres farsang"), majd jelen volt a mezőkesztesi csatavesztésnél. Közben új fejedelem lett, Báthori András, aki perbe fogta Habsburg-pártisága miatt, és elkobozta erdélyi birtokait. Bocskai ekkor a megmaradt bihari uradalmára vonult vissza, mert hiába várta a Habsburgok segítségét. 1604-ben ezért a Portával alkudozott, hogy Erdélyt visszaadja a töröknek, ha segítik fejedelmi aspirációit. Az elhúzódó tárgyalások alatt végül Rudolf király visszaadta elkobzott birtokait, így hazatért.
Csakhogy Bécsben kiderült, hogy a török kezére kívánta játszani az országot, ezért, hogy védje magát, Bocskai általános felkelést hirdetett a Habsburg ellen. 1604-ben így tört ki a Bocskai-felkelés. Maga mellé állította a hajdúkat, akikkel megverte Belgiojosot, és őszre már Kassában volt.Erdélyben a mellé állt székelyek verték ki a császári erőket, míg ő Felső-Magyarországban győzedelmeskedett. 1605. február 21-n Erdély, április 20-n Magyarország fejedelmévé választották. A szultán még koronát is küldött, de nem koronáztatta meg magát. Jóval ezután kezdődtek a béketárgyalások, amelyek közel fél évig tartottak. Így született a bécsi béke, amely a felkelést, majd a zsitvatoroki (november 11-n), amely a tizenöt éves háborút zárta le.
A bécsi béke értelmében Erdély független a Habsburgtól; Bocskai (mint fejedelem) megkapta a Partiumot és Ugocsa, Bereg, Szatmár megyéket; vallásszabadság biztosíttatott mindkét országban; a hajdúk kiváltságokat kaptak.
Bocskai nem sokáig élvezte diadalát, 1606 decemberében betegségben meghalt.
