Podhorányi Zsolt könyve nyomán fellángoló kastélymániám kapcsán került a kezembe Kaiser Ottó és Lipp Tamás Kastélyok, várak, paloták c. könyve. Bár nem ez volt a célom, gyorsan rájöttem, hogy folyamatosan összehasonítgatom magamban a két könyvet. Amikor befejeztem, igazából nem tudtam eldönteni, melyik tetszik jobban: mindkettőben vannak pozitívumok és negatívumok is. Már a címből is kiderül, hogy a Kaiser-Lipp könyv nemcsak kastélyokat, hanem várakat és palotákat is bemutat, de csak olyan kastélyokat, amik ma is állnak. Szintén a címből adódóan Podhorányi Zsolt könyve "sztorizósabb", de azért a Várak, kastélyok, paloták-ban is találunk érdekes történeteteket.
Például Magyar Benigna történetét, aki első férjével a törökverő Kinizsi Pállal a nagyvázsonyi várban élt. Amikor Kinizsi 1494-ben elhunyt, vörösmárvány sírkövét a neje készíttette. Benigna nevéhez fűződik egy nagyszerű középkori nyelvemlékünk is, egy imakönyv, amit ma a Festetics-gyűjteményben őriznek. A történet mégis akkor kezd érdekessé válni, amikor az özvegy, alig fél évvel férje halála után, 
hozzámegy Kamicsári Horváth Márkhoz, majd ennek halála után Kereki Gergelyhez. Az új férj nem egy leányálom: okmányt hamisít, templomot fosztogat, rablógyilkosságot is elkövet. Magyar Benignának ekkor telt be a pohár, és maga ölte meg a férjét. A gyilkos asszonyt a bíróság halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, de II. Lajos király végül megkegyelmezett neki (az egykori férj, Kinizsi Pál érdemeire tekintettel).
A negatívumokról: több pontatlanságot és szerkesztői hibát találtam a könyvben. A szabadkígyósi kastélyban a könyv szerint kastélyszálló működik, pedig valójában szakközépiskolát működtetnek benne. A Károlyi család kastélyai közül először a radványi kastéllyal ismerkedhetünk meg, amiben szerepel a következő mondat: "Károlyi István életrajzával
az előző, a család történetét feldolgozó fejezetben már bővebben foglalkoztunk." (67.p.) A család történetét bemutató fejezet valójában kettővel később következik, a nagymágocsi kastély bemutatásánál. Az pedig néha kifejezetten idegesített, amikor F. Györgyként hivatkozik Festetics Györgyre, vagy E. Miklósként Esterházy Miklósra, mintha valami bűnözők lennének a rendőrségi krónikákban.
A végére azért kerüljön egy nagy-nagy pozitívum is, a könyvben szereplő gyönyörű fotók, amelyeket Kaiser Ottó készített.
hozzámegy Kamicsári Horváth Márkhoz, majd ennek halála után Kereki Gergelyhez. Az új férj nem egy leányálom: okmányt hamisít, templomot fosztogat, rablógyilkosságot is elkövet. Magyar Benignának ekkor telt be a pohár, és maga ölte meg a férjét. A gyilkos asszonyt a bíróság halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, de II. Lajos király végül megkegyelmezett neki (az egykori férj, Kinizsi Pál érdemeire tekintettel).A negatívumokról: több pontatlanságot és szerkesztői hibát találtam a könyvben. A szabadkígyósi kastélyban a könyv szerint kastélyszálló működik, pedig valójában szakközépiskolát működtetnek benne. A Károlyi család kastélyai közül először a radványi kastéllyal ismerkedhetünk meg, amiben szerepel a következő mondat: "Károlyi István életrajzával
az előző, a család történetét feldolgozó fejezetben már bővebben foglalkoztunk." (67.p.) A család történetét bemutató fejezet valójában kettővel később következik, a nagymágocsi kastély bemutatásánál. Az pedig néha kifejezetten idegesített, amikor F. Györgyként hivatkozik Festetics Györgyre, vagy E. Miklósként Esterházy Miklósra, mintha valami bűnözők lennének a rendőrségi krónikákban.A végére azért kerüljön egy nagy-nagy pozitívum is, a könyvben szereplő gyönyörű fotók, amelyeket Kaiser Ottó készített.
