32 éve ezen a napon (1975) esett el Saigon, ezzel formálisan véget ért a vietnami háború.
1945-ben a japán megszállás befejeztével kikiáltották a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, amelynek Ho Chi Minh lett az elnöke. Nem sokkal később azonban francia csapatok érkeztek és kitört az indokinai háború. A franciák a korábbi gyarmatukat próbálták visszaállítani, de a vietnamiakkal, akiket Kína és a Szovjetunió is támogatott, nem bírtak. Az ország déli részét meghódították, itt kikiáltották a királyságot, de az északi rész szabad maradt. Végül 1954. május 7-n döntő győzelmet arattak Dien Bien Phunál a franciák felett, akik fatális hibák után mintegy 2200 francia halt meg, a háborúban összesen 16 ezer embert vesztettek. Franciaország ezek után elismerte Vietnam függetlenségét.
1945-ben a japán megszállás befejeztével kikiáltották a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, amelynek Ho Chi Minh lett az elnöke. Nem sokkal később azonban francia csapatok érkeztek és kitört az indokinai háború. A franciák a korábbi gyarmatukat próbálták visszaállítani, de a vietnamiakkal, akiket Kína és a Szovjetunió is támogatott, nem bírtak. Az ország déli részét meghódították, itt kikiáltották a királyságot, de az északi rész szabad maradt. Végül 1954. május 7-n döntő győzelmet arattak Dien Bien Phunál a franciák felett, akik fatális hibák után mintegy 2200 francia halt meg, a háborúban összesen 16 ezer embert vesztettek. Franciaország ezek után elismerte Vietnam függetlenségét.
Genfben ideiglenesen ketté osztották az országot a kommunista Észak- és a demokrata Dél-Vietnamra, amelyeket 1956-os választások során terveztek egyesíteni. Időközben az USA erős befolyást szerzett a déli államban, ezért megakadályozta az '56-os választást, mert tartott a kommunista hatalomátvételtől. Az ország ezután egyre inkább anarchiába süllyedt. A lakosság az amerikabarát kormányzati erők ellen partizánharcot hirdetett, amit a kommunista államok mind jobban támogattak.
Amerikai fegyveresek 1961-től vettek részt a helyi konfliktusban, míg 1964-től a tonkini incidensre hivatkozva már a hadsereg hivatalosan is megkezdte fegyveres támogatását. Az amerikaiak hiába növelték a katonák számát és a fegyverzet növelését, nem sikerült számottevő eredményt elérniük a dzsungelharcok során.
1968-ban kezdődtek a béketárgyalások, de mivel Washington nem kívánta a kommunisták kezébe adni az országot, nem közeledtek az álláspontok. 1973-ban sikerült aláírni a békeegyezményt, amely értelmében az amerikaiak kivonultak, de a vietkongok nem szállhatták meg Dél-Vietnamot.
Délen az egyre diktatórikusabb Thieu elnök ellen 1974 végére tömegtüntetések törtek ki. Ami megadta a jelet északiak offenzívájára. Amerikai segítség nélkül gyorsan törtek előre, Thieu elnök 1975. április 21-n lemondott és Tajvanra menekült, április 30-n Saigon feltétel nélküli megadta magát. 1976 júliusában a két állam Vietnami Szocialista Köztársaság néven egyesült.
Az USA 58253 ezer katonát vesztett, míg a vietnamiak több mint 600 ezer katonát és több millióra tehető polgári személyt vesztettek.