A 19. században az osztrák népi zene, a schrammel (sramli) roppant módon tetszett Johann Straussnak, és úgy gondolta, némileg átírva udvari körökben is élvezhetnék. Így született meg a keringő, illetve lengyel mintára készült párja a polka. Strauss, aki költeményeit gyakran maga adta elő (hegedűsként vagy karmesterként) a keringőkirály kitüntető nevet kapta. Fiaiból azonban nem akart zenészt faragni, ám az ifjabb Johann ellenállt. Titokban kezdte működését, és hamar kiderült, hogy apjánál is jobban ért hozzá, vagyis talán féltékenységből akarta apja elterelni e pályáról.
Akárhogyis, az 1840-es évek Bécse a két Strauss szerzeményeitől zengett, és egyre többen gondolkoztak, melyikük is a keringőkirály. 1848 megakasztotta a rivalizálást. Az apa természetesen a császári seregek, míg a fiú a forradalmárok mellé állt. Ennek következtében menekülnie kellett, ám a kérdés mégis hamar eldőlt, apja 1849. szeptemberében, alig 44 évesen, elhunyt.
Ifj. Johann Strauss túlszárnyalta apját, akinek nevéhez a számos keringőn és polkán kívül a Radetzky- és Jellasics-induló fűződik. Ifj. Johann operetteket is írt, amelyek közül a leghíresebb A cigánybáró, míg keringői közül A Kék-Duna.
A Straussok érdeme, hogy a népi muzsikát felemelték és elismertté tették beépítve a zenei életbe. Ez a romantika korszaka, amikor az érdeklődés középpontjába kerülnek az addig ismeretlen emberi világok. Úgy is mondhatnánk, a zene liberalizációja megkezdődött.
Mellesleg Richard Strauss, német zeneszerző nem rokona a keringőkirályoknak.
Akárhogyis, az 1840-es évek Bécse a két Strauss szerzeményeitől zengett, és egyre többen gondolkoztak, melyikük is a keringőkirály. 1848 megakasztotta a rivalizálást. Az apa természetesen a császári seregek, míg a fiú a forradalmárok mellé állt. Ennek következtében menekülnie kellett, ám a kérdés mégis hamar eldőlt, apja 1849. szeptemberében, alig 44 évesen, elhunyt.
Ifj. Johann Strauss túlszárnyalta apját, akinek nevéhez a számos keringőn és polkán kívül a Radetzky- és Jellasics-induló fűződik. Ifj. Johann operetteket is írt, amelyek közül a leghíresebb A cigánybáró, míg keringői közül A Kék-Duna.
A Straussok érdeme, hogy a népi muzsikát felemelték és elismertté tették beépítve a zenei életbe. Ez a romantika korszaka, amikor az érdeklődés középpontjába kerülnek az addig ismeretlen emberi világok. Úgy is mondhatnánk, a zene liberalizációja megkezdődött.
Mellesleg Richard Strauss, német zeneszerző nem rokona a keringőkirályoknak.