Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az OVB elutasító határozatát a Fidesz és KDNP által benyújtott 3 népszavazási kérelemre, amelyek a tandíj, vizitdíj és kórházi napidíj eltörléséről szólnak. Az indoklás szerint ezek nem érintik a költségvetést, mert az intézmények bevételét gyarapítják. Az AB indoklása szerint ez a döntés az 51/2001-es AB határozatot követi (amely az MSZP-nek volt akkor kedvező), amikor is megállapították, hogy: "A költségvetésről szóló törvény fogalmába semmiképpen sem tartozhat bele az összes olyan jogszabály, amelynek pénzügyi-költségvetési vonzata van".
Ugyanis már az is érinti a költségvetést, hogy népszavazást írnak ki.
Ám, hogy akkor mi tartozik bele, azt nem mondja ki. Ezen értelmezés csak arra jó, hogy az AB mindenkor tetszése szerint értelmezze a 28/C §. (5) passzust.
Az AB emellett azzal érvelt, hogy a költségvetés nem tartalmazza az adott bevételeket, csupán annak melléklete.
Azt viszont nem hozta fel indokul, hogy a bevétel nem része a költségvetésnek, mint az tévesen több helyen is megjelent.
Bragyova András, Holló András és Lévay Miklós különvéleményt terjesztett be, amellyel nem tudok nem egyet érteni (csak mellékesen, ők hárman, és csak ők, az MSZP jelöltjei). Ugyanis véleményü(n)k szerint az elmaradó bevételt a költségvetés pótolná, vagyis érintené azt. A vonatkozó jogszabály (28/C §. (5)) szerint "Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésről". Az AB tehát burkolt alkotmánymódosítást hajtott végre, mivel ezt a szövegrészt "... jelentős módon közvetlenül a költségvetésről"-ként értelmezte.
A népszavazás kimenetelétől egyébként nem kell tartania a kormánynak, hiszen csupán annyi lesz a dolga, hogy az érintett tételeket a költségvetés részévé (bevételévé) teszi, és ezzel azonos összeget folyosít (szintén a költségvetés keretén belül) az érintett intézményeknek.
Persze az is megoldás, hogy nem tenne semmit, a hiányzó bevétel behajtását az orvosokra, tanárokra bízná...
Ugyanis már az is érinti a költségvetést, hogy népszavazást írnak ki.
Ám, hogy akkor mi tartozik bele, azt nem mondja ki. Ezen értelmezés csak arra jó, hogy az AB mindenkor tetszése szerint értelmezze a 28/C §. (5) passzust.
Az AB emellett azzal érvelt, hogy a költségvetés nem tartalmazza az adott bevételeket, csupán annak melléklete.
Azt viszont nem hozta fel indokul, hogy a bevétel nem része a költségvetésnek, mint az tévesen több helyen is megjelent.
Bragyova András, Holló András és Lévay Miklós különvéleményt terjesztett be, amellyel nem tudok nem egyet érteni (csak mellékesen, ők hárman, és csak ők, az MSZP jelöltjei). Ugyanis véleményü(n)k szerint az elmaradó bevételt a költségvetés pótolná, vagyis érintené azt. A vonatkozó jogszabály (28/C §. (5)) szerint "Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésről". Az AB tehát burkolt alkotmánymódosítást hajtott végre, mivel ezt a szövegrészt "... jelentős módon közvetlenül a költségvetésről"-ként értelmezte.
A népszavazás kimenetelétől egyébként nem kell tartania a kormánynak, hiszen csupán annyi lesz a dolga, hogy az érintett tételeket a költségvetés részévé (bevételévé) teszi, és ezzel azonos összeget folyosít (szintén a költségvetés keretén belül) az érintett intézményeknek.
Persze az is megoldás, hogy nem tenne semmit, a hiányzó bevétel behajtását az orvosokra, tanárokra bízná...
