143 éve (1866) tört ki a porosz-osztrák háború.
Bismarck, a porosz kancellár Ausztria kizárásával akarta megteremteni az egységes Németországot, amely így Poroszország irányítása alatt állt volna. Bécs természetesen ezt megpróbálta megakadályozni, ezért várható volt egy mindent eldöntő fegyveres konfliktus. 1866 tavaszán Bismarck szövetséget kötött Piemonttal, hogy kétfrontos háborút készítsen elő Ausztria ellen, s júniusban kiprovokálta a fegyveres konfliktust.
Július 3-n a königgrätzi csatában 279 osztrák tiszt és tízezer közlegény esett el vagy sebesült meg súlyosan. Ausztria veresége gyors és katasztrofális volt. Nem lett volna ez ilyen egyértelmű, ha Bécs nem hanyagolja el hadserege modernizálását (pontosabban nem csak a tüzérségnél), és megteszi azon lépéseket, amit Bismarck megtett. A legnagyobb különbség (az elmaradott hadvezetés, régies haditaktika mellett) a lőfegyverekben volt. Amíg a poroszok a legmodernebb karabélyt használták, az osztrák sereg (noha a cég először őket kereste meg!) kitartott a megbízható, ám szinte használhatatlan régi típus mellett. Az osztrák fegyver főproblémája a súlya volt, ami miatt a lövések többsége pár méter után a földbe csapódott, mert nem sokan tudták célra tartani.
Végül a prágai békében (augusztus 23.) Ferenc József beletörődött abba, hogy Németország Ausztria részvétele nélkül alakuljon egységes állammá ("kisnémet egység"). Németország majd Franciaország legyőzésével alakul meg hivatalosan 1871. január 18-n.
Bismarck, a porosz kancellár Ausztria kizárásával akarta megteremteni az egységes Németországot, amely így Poroszország irányítása alatt állt volna. Bécs természetesen ezt megpróbálta megakadályozni, ezért várható volt egy mindent eldöntő fegyveres konfliktus. 1866 tavaszán Bismarck szövetséget kötött Piemonttal, hogy kétfrontos háborút készítsen elő Ausztria ellen, s júniusban kiprovokálta a fegyveres konfliktust.
Július 3-n a königgrätzi csatában 279 osztrák tiszt és tízezer közlegény esett el vagy sebesült meg súlyosan. Ausztria veresége gyors és katasztrofális volt. Nem lett volna ez ilyen egyértelmű, ha Bécs nem hanyagolja el hadserege modernizálását (pontosabban nem csak a tüzérségnél), és megteszi azon lépéseket, amit Bismarck megtett. A legnagyobb különbség (az elmaradott hadvezetés, régies haditaktika mellett) a lőfegyverekben volt. Amíg a poroszok a legmodernebb karabélyt használták, az osztrák sereg (noha a cég először őket kereste meg!) kitartott a megbízható, ám szinte használhatatlan régi típus mellett. Az osztrák fegyver főproblémája a súlya volt, ami miatt a lövések többsége pár méter után a földbe csapódott, mert nem sokan tudták célra tartani.
Végül a prágai békében (augusztus 23.) Ferenc József beletörődött abba, hogy Németország Ausztria részvétele nélkül alakuljon egységes állammá ("kisnémet egység"). Németország majd Franciaország legyőzésével alakul meg hivatalosan 1871. január 18-n.