90 éve (1919) írták alá a versailles-i békét, amely lezárta az I. világháborút Németországgal.Az I. világháború fegyverletételét hosszas béketárgyalások követték a legyőzött hatalmakkal, pontosabban azok névleges bevonásával, de azokról. A legfontosabbal, Németországgal kezdték, amely ellen a francia küldöttség kiélte revans vágyait. A békediktátumot ott kötötték, ahol 1871-ben a németek kikiáltották a Császárságot. A revans következő állomása 1940, amikor Hitler abban a compiegne-i vagonban kötötte meg a fegyverletételt, ahol 1918-ban történt ugyanez csak fordítva.
A békediktátum további pontjai szerint visszacsatolták (az egyébként alapvetően német nyelvű) Elzász és Lotharingiát, és keleten további jelentős német területek kerültek lengyel uralom alá, nemzetközi megszállás alá került 15 évre a német ipari központ, a Saar-vidék és természetesen minden német gyarmat. Emellett súlyos hadi előírások történtek, demilitarizálták a Rajnától 50 km-re az országot, 100 ezer fős önkéntes hadsereget tarthattak csak, nem lehetett flottájuk, légierejük, harckocsijuk. Végezetül súlyos sarcot kellett fizetniük, aminek képtelensége miatt a franciák megszállták a Ruhr-vidéket.
Mindezekből kiderül, hogy a békefeltételek legalább olyan súlyosak voltak, mint a későbbi osztrák, magyar és török féllel kötött, legfeljebb egyes statisztikai adatok mutatnak más képet.
A békediktátumról a szép nevű Foch marsall tette a címbeli kijelentést. Évre pontosan igaza lett...
