303 éve (1707) jött létre Nagy-Britannia, pár évvel későbbi nevén az Egyesült Királyság.
A két név hivatalosan ugyanaz, bár szokták előbbit csupán a nagyobbik brit szigetre érteni (Anglia+Wales+Skócia). Érdekesség, hogy Kis-Britannia a mai Bretagne-t (FRA), de írül Wales-t jelenti.

1707-ben e napon lépett életbe az egyesülési törvény (Acts of Union), amely értelmében egyesült az angol és a skót parlament. A két ország a Stuartok óta perszonálunióban élt, míg Írország Anglia része volt (Wales már évszázadok óta nem volt önállló). Az egyesülés két egyenlő fél közt jött létre, Skócia megtartotta saját jogrendszerét és egyházát. Az egyesülés után Skócia előtt megnyílt a gazdasági fellendülés lehetősége, mivel a kereskedők egyenlő feltételek mellett jelenhetnek meg a brit birodalom piacain. Skócia tehát sohasem került olyan "gyarmati" függésbe Angliával szemben, mint Írország.
1801. január 1-vel az ír parlament is belépett az egységbe, amelyet az ír függetlenségi harcosok az angol elnyomás jeleként értékeltek. Ugyanis az addig önálló, bár korlátozott hatalmú parlament így megszűnt és az angol-skót parlamentben kisebbségbe szorult. 1922-ben függetlenedett Írország (pontosabban a 32 megyéből 26), azóta Anglia, Skócia és Észak-Írország Egyesült Királysága a hosszú hivatalos neve Nagy-Britanniának.