68 éve (1941) bombázták Kassát, Munkácsot és Rahót.
Magyarország erre hivatkozva lépett hadba a Szovjetunió ellen.
Miután Németország 1941. június 22-n megtámadta a Szovjetuniót, a magyar katonai vezetés egyre erősödő nyomást gyakorolt a kormányra, a háborúba történő mielőbbi bekapcsolódás érdekében. Bárdossy László miniszterelnök már június 23-n megszakíttatta a diplomáciai viszonyt. Hivatalosan a németek nem igényelték a magyar hadsereg háborús részvételét, és Horthy kormányzó és Bárdossy sem hajlott az önkéntes csatlakozásra. Kassa, Munkács és Rahó városát délkeleti irányból érkező, majd ugyanarra távozó, felségjel nélküli repülőgépek 13 órakor 29 középsúlyú bombával támadták meg. A légitámadásnak 32 halálos áldozata volt. A hadsereg hivatalos közlése szerint a bombázást szovjet gépek hajtották végre. Ezt a politikai vezetés elfogadta és Horthy még a kormány döntése előtt parancsot adott megtorló bombázásokra szovjet célpontok ellen. Krúdy Ádám kassai repülőtér-parancsnok jelentését, aki német típusú gépeket ismert fel, Bárdossy mind az államfő, mind a parlament előtt eltitkolta. Ezután a kormány kimondta a hadiállapotot. A döntést Bárdossy június 27-n jelentette be a képviselőházban - holott a hadüzenet a parlament joga volt. A támadás elkövetői azóta sem ismertek. Olyan vélemény is van, hogy esetleg német akció lehetett a román légierő bevonásával - a célból, hogy a magyar hadvezetőséget a Szovjetunió elleni támadásra bírják.