469 éve (1540) született János Zsigmond, azaz II. János ellenkirály és erdélyi fejedelem.Apja Szapolyai János, aki a mohácsi csata után I. János néven király lett, sokáig gyermektelen volt. Már megkötötte a Habsburg Ferdinánddal a váradi békét, miszerint utód nélküli halála esetén az ő országrésze Ferdinándra száll, ám nem sokkal ezután Szapolyai megházasodott (a lengyel királylánnyal) és gyermeke is születt. Ő maga azonban két hét múlva meghalt, így igen zavaros helyzet alakult ki.
A helyzet a töröknek kedvezett, amely ennek köszönhetően foglalta el Budát és az ország közepét. A csecsemő uralkodó helyett Fráter György, majd 1551-től anyja, Izabella irányította az ország(rész)t.
Az ifjú uralkodó áttért a református hitre és a vallásszabadság támogatója lett. Az 1568-as tordai országgyűlésen ezt hivatalosan is kimondták (természetesen Erdélyre vonatkozóan) , ekkor jött létre a négy bevett vallás rendszere. János Zsigmondot soha nem koronázták meg a Szent Koronával, vagyis hivatalosan nem lett magyar király, ám apja öröksége révén (a rákosi országgyűlés választására hivatkozva) erre igényt tartott. 1570-ben erről végleg lemondva Erdély (és a Partium) fejedelme lett, és a török hűbért elismerte. Gyermektelenül, fiatalon halt meg 1571. március 10-n Gyulafehérvárott.
