88 éve (1922) született Jichak Rabin
Ő volt az első izraeli miniszterelnök (egyébként 5. a sorban), aki a Szentföldön született,  és az első (remélhetőleg az utolsó is) aki merénylet áldozata lett. Tanulmányait a Kadourie Mezőgazdasági Iskolában végezte. 1941-től részt vett a világháborúban a közel-keleti harcokban, majd a parancsnokhelyettese lett annak az alakulatnak, amely 1945. október 10-n megpróbált 208 "illegális" zsidó bevándorlót kiszabadítani az angolok Cipruson található táborából. Ezért letartóztatta a palesztinai brit rendőrség, és nyolc hónapot töltött őrizetben.

1948 áprilisában a Jeruzsálem védelmével megbízott erők parancsnoka lett. 1956-ban az Izraeli Északi Parancsnokság vezetője, később a vezérkar operatív főnöke lett. 1960-tól helyettes vezérkari főnök, majd vezérkari főnök. 1968-ban, a sikeres háború után kinevezték Izrael amerikai nagykövetének. Visszatérve, 1973-tól munkapárti képviselőként a Kneszet sorait erősítette, egy év múlva már miniszterelnök 1977-ig. 1984-90 közt Rabin a védelmi miniszteri posztot, 1992 februárjától a Munkapárt elnöki tisztét is betöltötte. A Likud választási bulásával, 1992 júniusától ismét miniszterelnök és védelmi miniszter lett. A Samír-kormány engesztelhetetlen PFSZ-ellenes politikáját hibának tekintette, tárgyalásokat kezdeményezett Jasszer Arafattal. 1993 szeptemberében a Washingtonban aláírt alapelvekről szóló megállapodást Rabin miniszterelnök és Jasszer Arafat hitelesítette, ezért Simon Peresszel béke Nobel-díjat kaptak. 1994 májusában, Kairóban, Hosni Mubarak egyiptomi elnök jelenlétében ismét egyezményt írtak alá, amely megteremtette a gázai és ciszjordániai hatókörrel létrejött Palesztin Autonómia intézményét. Gázából és a ciszjordániai Jerikóból teljesen kivonult az izraeli hadsereg. A Hamasz és az Iszlám Dzsihád palesztin terrorszervezet bombamerényletei azonban állandóan felborították a béketárgyalásokat. 1994. október 26-n aláírták Izrael és Jordánia közötti békeszerződést, Izrael néhány földterületet visszaadott az Arava völgyében. 1995 januárjában palesztin szélsőségesek ismét öngyilkos merényletet követtek el Netanja közelében, ahol huszonkilencen lelték halálukat. Rabin erélyesen követelte Arafattól, hogy az iszlám fundamentalistákat tartóztassa le, amelyet meg is tett. Végül 1995. szeptember 28-n Washingtonban aláírták az úgynevezett Oslo II megállapodást. Ez a Nyugati-Part (Ciszjordánia) területét A (7 arab város palesztin ellenőrzés alá kerül) B (közös izraeli-palesztin ellenőrzés) és C (izraeli ellenőrzés alatti) zónákra osztotta, így még több terület került palesztin kézbe. November 4-n Tel-Avivban, egy békegyűlésen egy zsidó szélsőséges meggyilkolta. Izraelt megrázta a gyilkosság, és lakosságát egy időre egységbe forrasztotta: másnap a Kneszet előcsarnokában egymillió ember akarta megtekinteni Rabin felravatalozott holttestét.