145 éve (1865) fejeződött be Észak harca Dél ellen.
Az USA történetének legvéresebb háborújában, a polgárháborúban összesen 618 ezer amerikai halt meg (2/3-uk "kórházban"), a sebesültek száma 250 ezer körüli. Csak összehasonlítás végett az I. világégésben 120-130 ezer, a másodikban 260-290 ezren haltak meg.

A konfliktus az 1860-as elnökválasztással kezdődött, amikor a rabszolgaellenességéről híres Lincoln nyert. Az ennek eltörlésétől tartó államok sorban kiléptek az Unióból, és 1861 januárjában egyesülve megalapították az Amerikai Konföderációs Államokat, amely elnöke Jefferson Davis lett. A térképen jól látszik a két szemben álló fél: kék a megmaradt USA, barna az új állam (világosak az akkor még nem létező államok), piros a semleges Kansas és sárga az USA-ban maradt, de rabszolgát tartható néhány állam.
1861. április 12-vel kezdődött a fegyveres konfliktus, amely eleinte a déliek győzelmeivel indult. Ennek oka a korszerűbb hadviselés, a rátermettebb hadvezérek és a motiváltabb katonaság volt (hiszen a déliek megélhetésükért, az északiak elvont eszméért harcoltak). 1863-ban következett be a fordulat a gettysburgi csatával (7058 halott és mintegy 45 ezer sebesült), amely a legnagyobb csata volt. Az USA tanult (nagyjából) a sorozatos hibáiból, és a háború szolgálatába állította jóval nagyobb gazdasági potenciáját.
1865-ben ezen a napon tette le a fegyvert a déliek fővezére Robert E. Lee tábornok. Lincoln nem sokáig örülhetett, 14-n, a győzelem alkalmából rendezett színházi előadáson meggyilkolták.