24 éve (1986) történt a csernobili katasztrófa.1986-ban e nap hajnalán, a csernobili atomerőműben több robbanás után nukleáris olvadás kezdődött, ezzel bekövetkezett az eddigi legsúlyosabb szerencsétlenség az atomerő békés hasznosításának történetében. A katasztrófa során 50 millió curie szabadult fel, ami 30-40-szerese a hirosimai atombombának. 56 személy rák okozta halálát hozzák közvetlen összefüggésbe ezzel, de a legóvatosabb becslések is 4000-re teszik a közvetett rákos betegek számát.
A Szovjetunió csak három nappal a katasztrófa után tájékoztatta a nyugati diplomatákat, miután svéd tudósok a Svédországban mért magasabb sugárzás alapján megállapították, mi történt Ukrajnában. A radioaktív felhő zöme Belorussziát érte (ld. alsó kép), de átterjedt Lengyelországra és Skandináviára, majd később átcsapott Közép-Európára is. Még Japánban és az Egyesült Államokban
is magasabb radioaktivitást mértek. Csak három héttel a szerencsétlenség után sikerült egy 4000 tonna homokból, bórból, ólomból és agyagból álló réteggel eltömíteni a sugárzó reaktort és megakadályozni a magnak a talajba való behatolását. Közben az erőmű 30 kilométeres körzetéből legalább 100 ezer embert telepítettek ki. A katasztrófa súlyosságának értékelésében ellentétes véleményeket képviseltek politikusok és tudósok. Április 30-n a normál érték 15-szörösére emelkedett Bajorországban és Baden-Württembergben a levegő radioaktivitásának szintje, ami miatt az NSZK kártérítést követelt a Szovjetuniótól a következményekért, de Moszkva ezt elutasította. Máig nem tisztázott: igaz-e, hogy a magyar tömegkommunikáció április 28-n hírt adott a tragédiáról - egy nappal korábban, mint a szovjet hírügynökségek. Ami biztos, 30-n az MTI közleménye szerint a magyar légtérben nem érzékelhető szennyeződés. Néhány nap múlva azonban már hírt adtak a radioaktív sugárszint emelkedéséről, gyümölcsök fogyasztása előtt többszörös mosást ajánlottak.
A baleset okai pontosan máig nem ismertek, egyesek szerint üzemeltetési, mások szerint viszont tervezési hiba a főok. Ami biztos, hogy mindkettő közrejátszott.
is magasabb radioaktivitást mértek. Csak három héttel a szerencsétlenség után sikerült egy 4000 tonna homokból, bórból, ólomból és agyagból álló réteggel eltömíteni a sugárzó reaktort és megakadályozni a magnak a talajba való behatolását. Közben az erőmű 30 kilométeres körzetéből legalább 100 ezer embert telepítettek ki. A katasztrófa súlyosságának értékelésében ellentétes véleményeket képviseltek politikusok és tudósok. Április 30-n a normál érték 15-szörösére emelkedett Bajorországban és Baden-Württembergben a levegő radioaktivitásának szintje, ami miatt az NSZK kártérítést követelt a Szovjetuniótól a következményekért, de Moszkva ezt elutasította. Máig nem tisztázott: igaz-e, hogy a magyar tömegkommunikáció április 28-n hírt adott a tragédiáról - egy nappal korábban, mint a szovjet hírügynökségek. Ami biztos, 30-n az MTI közleménye szerint a magyar légtérben nem érzékelhető szennyeződés. Néhány nap múlva azonban már hírt adtak a radioaktív sugárszint emelkedéséről, gyümölcsök fogyasztása előtt többszörös mosást ajánlottak.A baleset okai pontosan máig nem ismertek, egyesek szerint üzemeltetési, mások szerint viszont tervezési hiba a főok. Ami biztos, hogy mindkettő közrejátszott.
