Kereken 190 éve született Nagyszalontán Arany János. Kései gyermek volt, anyját korán elvesztette, apja megvakult. Debrecenben tanult, 1839-ig segédtanító a nagyszalontai gimnáziumban. 1840 novemberében feleségül vette Ercsey Juliannát. 1842-ben a nagyszalontai gimnázium rektora. Az elveszett alkotmánnyal megnyerte a Kisfaludy Társaság vígeposzra kitűzött pályázatát, majd 1847 januárjában az ugyancsak pályázatra beküldött Toldit a Kisfaludy Társaság fölemelt pályadíjjal jutalmazta, és Arany Jánost tagjává választotta. 1848 novemberében Aradon önkéntes nemzetőr. A szabadságharc bukása után bujkálni kényszerült, 1851. májustól októberig Geszten Tisza Domokos nevelője, novembertől a nagykőrösi gimnázium magyar-latin tanára. 1859-ben az Akadémia tagjai közé választotta. Szerkesztette a Szépirodalmi Figyelőt, majd a Koszorút. 1865-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója, 1865-ben az MTA titkára, 1870–1879 között főtitkára. 1882. október 10-én Petőfi szobrának leleplezésekor meghűlt, betegségéből már nem épült föl.A Toldi után a legnagyobb elismerést a történeti balladái hozták: V. László, Mátyás anyja, Szondi két apródja, A walesi bárdok. Illetve a más témájúak: A hamis tanú, Ágnes asszony; Buda halála, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Tetemre hívás. Műfordításai remekművek: legnagyobb vállalkozásai közül a három Shakespeare-darab (Szentivánéji álom, János király, Hamlet) a hatvanas években, Arisztophanész összes vígjátéka a hetvenes évek első felében készült el. Értekező prózájának legfontosabb témakörei a magyar verstan (Valami az asszonáncról, 1852; A magyar nemzeti versidomról, 1856), a műfajelmélet (Bánk bán tanulmányok, 1858; Zrínyi és Tasso, 1859; Naiv eposzunk, 1860), valamint a korabeli magyar irodalom helyzete, föladata (Irányok, 1861–62).
