Ki olvasta Fukuyamától A történelem vége és az utolsó ember c. alapművét? (Aki igen, ugorjon egy bekezdést!) Az amerikai történelemfilozófus kifejti Platón és Hegel alapján, hogy az emberi lélek 3 részből áll: vágy, ezt kiszolgáló gondolkodás és a thümosz. Utóbbi nehezen lefordítható, azt az indulatot jelenti, amely nem racionális vágy, leginkább elismerési vágynak, presztizsvágynak lehet fordítani. Ez utóbbi az, amely előbbre viszi a történelmet, az emberiséget, ezért tartja ideálisnak a liberális demokráciát, mert ez az egyetlen államforma, amely mindhárom részt kielégíti. A thümosz tehát alapvetően pozitív, ám vannak olyan emberek, akikben ez kiemelkedően magas (megalothümia), ők azok, akik több megbecsülésre vágynak, mint amit megérdemelnek.
Mindez azért jutott eszembe, mert Fukuyama azt állítja, hogy nincs veszélyesebb, mint egy megalothümiás politikus. Őket onnan lehet megismerni, hogy (ha tehetségesek) a gazdasági szférába mennek fiatalon, mert ott tudják kielégíteni thümoszukat. Ez jó nekik is, és az országnak is. Ám idővel ezt is kevésnek érzik, és átmennek a politika területére, és ott is megállíthatatlanok. Nyughatatlan természetükkel ugyanis nagy kárt okozhatnak, mert nem képesek felismerni az új közegben a kockázatokat, és nem sokat törődnek a szabályokkal.
Mellesleg van még ilyen ember a mai magyar politikában...