Pontosan 46 éve kezdődött az USA egyik legkínosabb incidense, a kubai Disznó-öbölbeli partraszállás. A CIA vezetésével fegyveres kubai emigránsokat szállítottak a Havannától 160 km-re található helyre. Az amerikaiak abban reménykedtek, hogy az "invázió" kiváltja a Castro-ellenes csoportok felkelését. Csakhogy az amerikaiak teljesen félreismerték a helyzetet. A kubaiak szovjet és csehszlovák fegyvereikkel ellenálltak, és pár nap alatt legyőzték őket (április 20-n jelentette be Castro a diadalt). A támadók közül 120-t öltek meg, 1113-t foglyul ejtettek.
A meghiúsult támadás súlyos külpolitikai károkat okozott az Államoknak és hatalmas presztizsveszteséget Kennedy elnöknek. Komoly kritika érte a CIA-t, amiért nem helytálló információkat szállított valamint, hogy az elnöki utasítás ellenére, kirekesztették az invázióból annak a nem kommunista, népi mozgalomnak a tagjait, amely a legütőképesebb ellenzéki csoportnak számított.
Washington tárgyalni kényszerült Castroval a túszok kiszabadításáról. Castro előbb 28 millió dollárt kért, végül az USA 53 millió dollár értékű élelmiszert és gyógyszert szállított, nehogy más célra használják a pénzt.
