140 éve (1870) született Vlagyimir Iljics Uljanov, álnevén Nyikolaj Lenin.
Szimbirszkben hivatalnok családban született kalmük és német felmenőkkel (zsidó származásából annyi igaz, hogy egyik ükapja volt zsidó). Jogi tanulmányokat folytatott, ám fontosabbnak tartotta a forradalmi cselekményeket. Emiatt Szibériába száműzték, majd ennek lejártával külföldre menekült. Az Orosz Szociáldemokrata Párt bolsevik szárnyának volt vezetője és főideológusa, de sokat tartózkodott továbbra is külföldön. A világháborút Svájcban töltötte, csak a februári forradalomra tért haza, hogy meghirdesse a permanens forradalmat, vagyis a szovjet hatalomátvételig tartó küzdelmet. Ez sikerült is, majd 1917. november 8-n átvette az ország irányítását (a Népbiztosok Tanácsának elnökévé választották). Földosztást hirdetett, és elfogadtatta a kemény feltételeket szabó békét és a tagországok függetlenedését. A polgárháború hosszú évei végül rendszere megerősödését eredményezte, hadigazdaságot vezetett be, amely nem csak a gazdaságot szigorította, hanem a terrort emelte a hatalom legfőbb eszközévé. 1921-től vezette be a NEP-et, a szovjet mintájú gazdaságpolitikát. és 1922-ben kikiáltották a Szovjetuniót. 1924. január 21-n halt meg. Noha utolsó éveiben megpróbálta elérni, hogy ne Sztálin legyen utódja, mégis ő követte a főtitkári poszton.