161 éve született Henryk Sienkiewicz és 103 éve hunyt el Jókai Mór, a két nép legzseniálisabb írói.Az 1825. február 18-n született Jókay Móricz és az 1846. május 5-i Henryk Adam Aleksander Pius Sienkiewicz egyaránt elszegényedett nemesi családból származott. Forradalmárok voltak, ezt Mór tudta jobban kiélni, hisz ő 1848-ban elég idős volt ehhez, Henryknek csupán a forradalmi láng ébresztése maradt. Mór jogi, Henryk történész diplomát szerzett, de már ekkor mindketten írogattak. Mór 1844-es regényének sikere miatt író lett, de publikált az újságokban is, míg Henryknek a novellái nem fizettek ilyen jól, ezért az újságírásból élt meg. 1882-ben kezdte írni nagy történelmi munkáit, amelyek meghozták a világhírnevet. Mór csak elsősorban írt e témában. Műveiket kalandos meseszövés, a hősök epikus, csak egy-két jellemvonással, "fekete-fehér" színben történő felvázolása jellemzi. Kétszer házasodtak mindketten, Mór Laborfalvi Rózát temette el, majd élete utolsó 5 évére Nagy Bellát vette el. Henryk Maria Szetkiewiczet gyászolta, majd Maria Romanowskaval házasodott meg, de csak fele annyi ideig éltek együtt, mint Jókaiék. Mór 1904. május 5-n hunyt el, Henryk a világháború elöl Svájba menekülve 1916. november 15-n.
Mór a MTA levelező tagja és a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem díszdoktora lett. Legnagyobb művei: A kőszívű ember fiai, Szegény gazdagok, Az arany ember, Rab Ráby, Szeretve mind a vérpadig, A lőcsei fehér asszony.
Henryk 1905-ben részben a Quo vadis? című regényéért, "kimagasló epikai munkásságáért" elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Legnagyobb művei a Trilógia (Tűzzel-vassal, Özönvíz, A kis lovag) és a Kereszteslovagok.
