XVI. Benedek megjárta Brazíliát. A katolikusok aránya az országban 89-ről 74 %-ra csökkent 1980 óta, ezért már ideje volt egy kis propagandának. A z5 nap során érdekes kijelentéseket tett, amelyeket a médiák a maguk módján továbbítanak. Kijelentette, hogy a katolicizmust nem kényszerrel terjesztették el az Újvilágban. A kereszténység megjelenése Latin-Amerikában semmi esetre sem a Kolumbusz előtt időszak kultúráinak elidegenítésére irányult, és nem egy másik kultúra ráerőszakolását kívánta elérni az ott élő népekre. A konkvisztádorok szelíd meggyőző erejében II. János Pál kicsit jobban kételkedett, ő ugyanis bocsánatot kért a bennszülöttektől a spanyolok hódítása miatt.
Történelemben való járatlanságát másik gondolata is mutatja: a múlt század két romboló és uralkodó eltévelyedése a marxizmus és a kapitalizmus, amely ideológiák felelősek azért, hogy eltávolodtak istentől, és ezért képtelenek voltak az igazságos társadalmi rendszerek megteremtésére. A kommentárok szerint a pápa a latin-amerikai diktatórikus rendszerekre gondolt, de gondoljuk át, mit is mondott: Milyen rendszer lehet az ideális, ha kiesik a kapitalizmus és a szocializmus? A feudalizmus, rabszolgatartás és az ősközösség. Stimmel, ezek valóban kifejezetten vallásosak voltak, és a vallás irányítója szinte korlátlan világi hatalommal is bírt. Nyilván sokan örülnek, hogy a pápa ez irányú vonzalmának.
A pápa továbá rámutatott a kereszténység és a térség őslakosságának a találkozósából az elmúlt öt évszázad során gazdag keresztény kultúra jött a világra ezen a földrészen, amely kifejeződik a művészetekben, a zenében, az irodalomban, és mindenek előtt a vallási hagyományokban. Világos, ha mégis elítélendő módon térítettünk, akkor is örüljetek, mert így nem csóró pogányok vagytok, hanem csóró katolikusok. Sokkal jobb!
XVI. Benedek azt is elmondta, hogy az egyháznak a szegények és az igazság felkarolásakor azért kell “politikamentesnek” lennie, mert ellenkező esetben elveszítené függetlenségét és morális tekintélyét. Vagyis az Egyház legyen politikamentes, ha a politika támogatja (ld. fent) a katolicizmust. Szép szavak attól, aki a morális tekintély elvesztéséről papol.
Történelemben való járatlanságát másik gondolata is mutatja: a múlt század két romboló és uralkodó eltévelyedése a marxizmus és a kapitalizmus, amely ideológiák felelősek azért, hogy eltávolodtak istentől, és ezért képtelenek voltak az igazságos társadalmi rendszerek megteremtésére. A kommentárok szerint a pápa a latin-amerikai diktatórikus rendszerekre gondolt, de gondoljuk át, mit is mondott: Milyen rendszer lehet az ideális, ha kiesik a kapitalizmus és a szocializmus? A feudalizmus, rabszolgatartás és az ősközösség. Stimmel, ezek valóban kifejezetten vallásosak voltak, és a vallás irányítója szinte korlátlan világi hatalommal is bírt. Nyilván sokan örülnek, hogy a pápa ez irányú vonzalmának.
A pápa továbá rámutatott a kereszténység és a térség őslakosságának a találkozósából az elmúlt öt évszázad során gazdag keresztény kultúra jött a világra ezen a földrészen, amely kifejeződik a művészetekben, a zenében, az irodalomban, és mindenek előtt a vallási hagyományokban. Világos, ha mégis elítélendő módon térítettünk, akkor is örüljetek, mert így nem csóró pogányok vagytok, hanem csóró katolikusok. Sokkal jobb!
XVI. Benedek azt is elmondta, hogy az egyháznak a szegények és az igazság felkarolásakor azért kell “politikamentesnek” lennie, mert ellenkező esetben elveszítené függetlenségét és morális tekintélyét. Vagyis az Egyház legyen politikamentes, ha a politika támogatja (ld. fent) a katolicizmust. Szép szavak attól, aki a morális tekintély elvesztéséről papol.
