Dogma az isteni egyetemes üdvözítő akarat, vagyis az, hogy Isten mindenkinek ad elégséges kegyelmet ahhoz, hogy eljusson az üdvösségre. XVI. Benedek erre (is) hivatkozva törölte el a pokol tornácát (a többi indokról és következményről már írtam). Ismert az is, hogy a szabad akarat miatt nem kerül mindenki a mennybe, így próbálja a katolicizmus az emberre hárítani a felelősséget. Csakhogy szabad akaratunk az isteni teremtés miatt van. Isten mikor így teremtette az embert, tudta, hogy sokan fognak emiatt a pokolra jutni. Mivel enélkül a mennybe jutnának, logikus azt állítani, hogy Isten gonosz, hiszen (közvetve) a pokolba juttatta az emberiség jelentős részét, amit persze direkt ezeknek teremtett.
A katolikus védekezés egy (több) példát hoz fel, hogy megértesse, miért is az ember a felelős. A magyar állam engedélyezi a gépjárművek használatát, noha az sok ember halálát okozza. Az állam minden tőle telhetőt megtesz az áldozatok számának mérséklésére, ez is kevés, mert az ember megszegi a KRESZt. Gonosz-e vajon az állam?
A válasz egyszerű: nem. Csakhogy a példa rossz. Akkor lenne jó, ha a KRESZ által nem javult volna semmit a helyzet, sőt. Ugyanis az ember a szabad akarat nélkül (ld. abortált magzat) az örök üdvösségbe jut, amihez képest bármilyen földi lét végtelenül értéktelen. Tehát a szabad akarat még a földi élet örömeit beszámítva sem okoz boldogságot a szabad akarat nélküli magzati léthez képest.
A jó példa egy olyan diktátori döntés, amelynek egyetlen haszonélvezője sincs a diktátoron kívül. Vajon e diktátor gonosz?
Következtetés: Isten gonosz, vagy a fenti dogma téves (korrigálja pl. az eleve elrendelés tana, amely értelmében az ilyen magzatot az elrendelés szerint ítéli meg).

Ui.: XVI. Benedek tehát helyes döntést hozott a pokol tornácának eltörlésével, hiszen csak a már meglevő dogmát gondolta tovább. Az ebből következő dogmatikus probléma (eleve elrendelés igazsága) már eddig is megvolt, csupán egy újabb érv szól mellette. Hogy erre mikor jön rá a Vatikán, az még kérdéses.