Egy példa következik, amely megmutatja, milyen egy működő jogállam.
Az USÁban a 60-as években két per zajlott, amelyek alapvetően megváltoztatták az őrizetbevételi eljárást. Mindenki, aki nézett már amerikai rendőrfilmet, az tudja, hogy a rendőrök felsorolják a gyanúsított jogait (Joga van hallgatni; bármit mond felhasználható ellene a tárgyaláson; beszélhet ügyvédjével a kihallgatás előtt; ha nincs, akkor ingyenesen biztosítanak egyet). Ennek oka a már említett két per.
Clarence Gideon-t elítélték rablás miatt. A börtönből fellebbezett a LB-hoz, mert a per során nem biztosítottak ügyvédi védelmet neki, mondván Florida állam nem köteles erre (csak az USA). A LB megsemmisítette az ítéletet és kimondta, hogy védőügyvédet az államoknak is biztosítani kell, ha szükséges. Mellesleg az újratárgyalás során ártatlannak ítélték.
Ekkoriban történt Ernesto Miranda pere is, akit könnyen találtak bűnösnek (emberrablás és nemi erőszak vádjában), ugyanis a vallatás során mindent bevallott. A bíróság ezután erre a vallomásra hivatkozva ítélte el, amit Miranda megfellebbezett. A börtönben ugyanis megtudta, hogy nem lett volna köteles vallani. A LB emiatt megsemmisítette ezt a döntést is, később a bizonyítékok beszerzése révén 11 évre ítélték (szabadulás után pár évvel egy bárban megkéselték).
És most következik a jogállam lényege, hiszen az, hogy a bíróság az alkotmány szellemében ítélkezik, csak a kiindulás. A LB az utóbbi ítélettel kimondta, hogy a vádlottat figyelmeztetni kell jogaira, különben kényszernek minősül minden rendőri tett a vallatás során. A rendőrség ezután gyorsan megalkotta az ún. Miranda-figyelmeztetéseket (ld. fenn), amelyekbe belevette a másik fontos problémát is, és máig alapvető fontosságú ez a változás a rendőrök számára.
Gyanítom nálunk ez másképp történt volna. Ha a bíróság veszi magának a bátorságot, hoyg ilyet kimondjon az indoklásban, senkinek sem jutott volna eszébe, hogy valami következménye legyen az ítéletnek. A rendőrség elkönyvelte volna, hogy két ügyet elbuktak és kész. Se a főkapitány, se a miniszter, se a kormányfő nem kötelezte volna a testületet ilyen radikális lépésre, csupán az EU, mert a jogállam nálunk még nem működik.
Az USÁban a 60-as években két per zajlott, amelyek alapvetően megváltoztatták az őrizetbevételi eljárást. Mindenki, aki nézett már amerikai rendőrfilmet, az tudja, hogy a rendőrök felsorolják a gyanúsított jogait (Joga van hallgatni; bármit mond felhasználható ellene a tárgyaláson; beszélhet ügyvédjével a kihallgatás előtt; ha nincs, akkor ingyenesen biztosítanak egyet). Ennek oka a már említett két per.
Clarence Gideon-t elítélték rablás miatt. A börtönből fellebbezett a LB-hoz, mert a per során nem biztosítottak ügyvédi védelmet neki, mondván Florida állam nem köteles erre (csak az USA). A LB megsemmisítette az ítéletet és kimondta, hogy védőügyvédet az államoknak is biztosítani kell, ha szükséges. Mellesleg az újratárgyalás során ártatlannak ítélték.
Ekkoriban történt Ernesto Miranda pere is, akit könnyen találtak bűnösnek (emberrablás és nemi erőszak vádjában), ugyanis a vallatás során mindent bevallott. A bíróság ezután erre a vallomásra hivatkozva ítélte el, amit Miranda megfellebbezett. A börtönben ugyanis megtudta, hogy nem lett volna köteles vallani. A LB emiatt megsemmisítette ezt a döntést is, később a bizonyítékok beszerzése révén 11 évre ítélték (szabadulás után pár évvel egy bárban megkéselték).
És most következik a jogállam lényege, hiszen az, hogy a bíróság az alkotmány szellemében ítélkezik, csak a kiindulás. A LB az utóbbi ítélettel kimondta, hogy a vádlottat figyelmeztetni kell jogaira, különben kényszernek minősül minden rendőri tett a vallatás során. A rendőrség ezután gyorsan megalkotta az ún. Miranda-figyelmeztetéseket (ld. fenn), amelyekbe belevette a másik fontos problémát is, és máig alapvető fontosságú ez a változás a rendőrök számára.
Gyanítom nálunk ez másképp történt volna. Ha a bíróság veszi magának a bátorságot, hoyg ilyet kimondjon az indoklásban, senkinek sem jutott volna eszébe, hogy valami következménye legyen az ítéletnek. A rendőrség elkönyvelte volna, hogy két ügyet elbuktak és kész. Se a főkapitány, se a miniszter, se a kormányfő nem kötelezte volna a testületet ilyen radikális lépésre, csupán az EU, mert a jogállam nálunk még nem működik.