A pápa megkönnyítette a latin nyelvű misézést. Az elemzől zöme szerint ezzel veszélybe került a II. vatikáni zsinat eredménye, a pápa a konzervatív irányzatnak engedve (ill. élére állva) Vatikánt a híres zsinat előtti korba taszítja vissza.
Annyi történt, hogy immáron nem kell püspöki engedély egy papnak, hogy latin nyelvű liturgiát tartson. A zsinat egyik fontos eredménye az volt, hogy a latin helyett a helyi nyelv került előtérbe a miséken, latinul csupán külön püspöki engedéllyel tarthattak idáig misét. Ezt értékelik visszalépésként, vaskalaposságként, holott ellenkezőleg. Ez a tett szokatlan liberalizmust, alapvetően új gondolkodást és felépítést vet előre. A plébánosok így részben függetlenednek a püspök alól, ami szokatlan szigorú hierarchiában. Az a tény, hogy mostantól a plébános maga dönt, hogy milyen nyelvű legyen a liturgiája a liberalizmus ill. a szabad gondolkodás felé mutat. Vatikán tőle szokatlan módon egy kérdésben szabad kezet ad a híveknek (ill. a velük szoros kapcsolatban levő plébánosoknak), nem írja elő, mi a teendőjük.
Annyi történt, hogy immáron nem kell püspöki engedély egy papnak, hogy latin nyelvű liturgiát tartson. A zsinat egyik fontos eredménye az volt, hogy a latin helyett a helyi nyelv került előtérbe a miséken, latinul csupán külön püspöki engedéllyel tarthattak idáig misét. Ezt értékelik visszalépésként, vaskalaposságként, holott ellenkezőleg. Ez a tett szokatlan liberalizmust, alapvetően új gondolkodást és felépítést vet előre. A plébánosok így részben függetlenednek a püspök alól, ami szokatlan szigorú hierarchiában. Az a tény, hogy mostantól a plébános maga dönt, hogy milyen nyelvű legyen a liturgiája a liberalizmus ill. a szabad gondolkodás felé mutat. Vatikán tőle szokatlan módon egy kérdésben szabad kezet ad a híveknek (ill. a velük szoros kapcsolatban levő plébánosoknak), nem írja elő, mi a teendőjük.