161 (1846) éve indult el a vasúti közlekedés hazánkban.Az első vonal a Pest-Vác szakasz volt, amelyet következő évben a Pest-Szolnok követett. A 34 km hosszú vasút építtetője az Ullmann Móric által alapított Magyar Középponti Vasúttársulat volt. Az avatáson megjelent előkelőségekkel a két (természetesen Pest és Buda nevet viselő) mozdony 35 km/h sebességgel száguldott Vácig. A személykocsikban ekkor még nem volt üvegablak, világítás és fűtés. Ezzel Magyarország lett a 11. európai állam, amely rendelkezett gőzvasúti közlekedéssel.
Az első állandó közforgalmú lóvasút kiépítése ezzel párhuzamosan haladt. Pozsony és Nagyszombat között 1846. június 1-n fejeződött be az építkezés, de rendszeres forgalom megindulása csupán november 1-n kezdődött. A lóvasút alépítményét már úgy méretezték, hogy az később a gőzvasút számára is alkalmas legyen. Az egyvágányú pályán a személyszállítás 16 km/h, az árúszállítás 8 km/h átlagos sebességgel haladt.
