22 éve (1985) ismerte be Franciaország a Greenpeace elleni merényletet.
Az 1971 óta működő környezetvédő szervezet, a Greenpeace szinte létezése óta küzd az óceánon zajló próba jellegű atomrobbantások ellen. Az 1970-es években ugyan sikerült elérniük, hogy a francia kormány felhagyjon a Mururoa-zátonynál folyó vízfelszín feletti robbantásokkal, további előrelépést e téren azonban nem tudtak kieszközölni. A franciák tovább folytatták a kísérleti robbantásokat, immáron a vízfelszín alatt.
A Greenpeace-aktivisták 1985-ben újabb nagyszabású tiltakozó akciót hirdettek a mururoai atomtesztek ellen. 1985. július 20-n azonban az új-zélandi Auckland kikötőjében állomásozó Rainbow Warrior” nevű hajójukat támadás érte. A francia titkosszolgálat búvárjai két bombát helyeztek el a hajó alján, melynek következtében a detonáció után a hajó elsüllyedt. A robbanásban egy aktivista, Fernando Pereira életét vesztette.
A nyomozás szálai Franciaországba vezettek, azonban a francia kormány tagadta, hogy bármi köze is lenne a széleskörű felháborodást kiváltó ügyhöz. Rövid időn belül viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a francia titkosszolgálat állt a merénylet hátterében. 1985 őszére számos megválaszolatlan kérdés gyülemlett fel, többek között, hogy ki adta ki a parancsot az akcióra; milyen szerepe volt ebben Hernu védelmi miniszternek; és mit tudott az egészről Mitterand elnök?
Ezzel olyan nagy nemzetközi nyomás nehezedett Franciaországra, hogy szeptember 20-n Charles Hernu francia védelmi miniszter lemondásra kényszerült és két nappal később a titkosszolgálat vezetője beismerő vallomást tett.
Ezt követően a francia hatóságok a bűnösöket is megtalálták, a francia titkosszolgálat ügynökeit. A legfontosabb kérdés, hogy ki adta ki a parancsot, azonban megválaszolatlanul maradt.
Az 1971 óta működő környezetvédő szervezet, a Greenpeace szinte létezése óta küzd az óceánon zajló próba jellegű atomrobbantások ellen. Az 1970-es években ugyan sikerült elérniük, hogy a francia kormány felhagyjon a Mururoa-zátonynál folyó vízfelszín feletti robbantásokkal, további előrelépést e téren azonban nem tudtak kieszközölni. A franciák tovább folytatták a kísérleti robbantásokat, immáron a vízfelszín alatt.
A Greenpeace-aktivisták 1985-ben újabb nagyszabású tiltakozó akciót hirdettek a mururoai atomtesztek ellen. 1985. július 20-n azonban az új-zélandi Auckland kikötőjében állomásozó Rainbow Warrior” nevű hajójukat támadás érte. A francia titkosszolgálat búvárjai két bombát helyeztek el a hajó alján, melynek következtében a detonáció után a hajó elsüllyedt. A robbanásban egy aktivista, Fernando Pereira életét vesztette.
A nyomozás szálai Franciaországba vezettek, azonban a francia kormány tagadta, hogy bármi köze is lenne a széleskörű felháborodást kiváltó ügyhöz. Rövid időn belül viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a francia titkosszolgálat állt a merénylet hátterében. 1985 őszére számos megválaszolatlan kérdés gyülemlett fel, többek között, hogy ki adta ki a parancsot az akcióra; milyen szerepe volt ebben Hernu védelmi miniszternek; és mit tudott az egészről Mitterand elnök?
Ezzel olyan nagy nemzetközi nyomás nehezedett Franciaországra, hogy szeptember 20-n Charles Hernu francia védelmi miniszter lemondásra kényszerült és két nappal később a titkosszolgálat vezetője beismerő vallomást tett.
Ezt követően a francia hatóságok a bűnösöket is megtalálták, a francia titkosszolgálat ügynökeit. A legfontosabb kérdés, hogy ki adta ki a parancsot, azonban megválaszolatlanul maradt.