111 éve (1896) adták át a Ferenc József hidat és az Iparművészeti Múzeumot.
A mai Szabadság-híd két év alatt épült meg. A híd ünnepélyes megnyitására a millenniumi ünnepségek keretében 1896. október 4-n került sor az uralkodó jelenlétében, aki a névadó is volt. A két mederpilléren nyugvó, háromnyílású konzoltartós, rácsos vasszerkezetű híd középső nyílása 175 méter, parti nyílásai egyenként 78,1 méteresek, a hídpálya szélessége 20,1 méter. Teljes hossza 331,20 méter, ezzel Budapest egyik legrövidebb Duna-hídja. A II. világháborúban a német csapatok 1945. január 16-n felrobbantották. Az újjáépítés után 1946. augusztus 20-n adták át a forgalomnak, s akkor kapta mai nevét. A hidat 1985-86-ban teljesen felújították.
Ezen a napon nyitották meg az Iparművészeti Múzeum épületét. A szecessziós palotát Lechner Ödön tervezte, tetejét mázas Zsolnay-majolika díszítette. nem sokkal később kiállítás anyagából alapították meg a Közlekedési és a Mezőgazdasági Múzeumot. Később a városligeti Iparcsarnok épületébe a Néprajzi Múzeum költözött.
A mai Szabadság-híd két év alatt épült meg. A híd ünnepélyes megnyitására a millenniumi ünnepségek keretében 1896. október 4-n került sor az uralkodó jelenlétében, aki a névadó is volt. A két mederpilléren nyugvó, háromnyílású konzoltartós, rácsos vasszerkezetű híd középső nyílása 175 méter, parti nyílásai egyenként 78,1 méteresek, a hídpálya szélessége 20,1 méter. Teljes hossza 331,20 méter, ezzel Budapest egyik legrövidebb Duna-hídja. A II. világháborúban a német csapatok 1945. január 16-n felrobbantották. Az újjáépítés után 1946. augusztus 20-n adták át a forgalomnak, s akkor kapta mai nevét. A hidat 1985-86-ban teljesen felújították.
Ezen a napon nyitották meg az Iparművészeti Múzeum épületét. A szecessziós palotát Lechner Ödön tervezte, tetejét mázas Zsolnay-majolika díszítette. nem sokkal később kiállítás anyagából alapították meg a Közlekedési és a Mezőgazdasági Múzeumot. Később a városligeti Iparcsarnok épületébe a Néprajzi Múzeum költözött.