56 éve (1951) engedélyezte a pápa a naptármódszert.
A katolikus egyház szaporodjatok, sokasodjatok tanítása a 20. századra sokak számára már elfogadhatatlanná vált. A nőgyógyászat fejlődése keretén belül a Knaus-Ogino által kidolgozott rendszer viszont új távlatokat nyitott nők és férfiak számára egyaránt a családtervezésben. Az osztrák származású Hermann Knaus és a japán Kiasaku Ogino egymástól függetlenül dolgozta ki azt a naptárrendszert, mellyel a nők kiszámolhatják, hogy melyik nap a legtermékenyebbek, és szexuálsi életüket ehhez igazíthatták.
Knaus a naptárrendszerét 1928 májusában a lipcsei német nőgyószászati konferencián mutatta be. Ennek a ma már nem a legmodernebb védekezési módszernek számító eljárásnak a lényege, hogy a nő ciklusa hossza alapján ki tudja számolni, hogy a hónap során melyek azok a napok, melyben a leginkább termékeny, illetve mikor nem eshet teherbe. A feljegyzések szerint a szakembereket nagyon meglepte ez az előadás, hiszen az általánosan elfogadott elv az volt, hogy egy nő folyamatosan termékeny. Az egyház mellett így sok kolléga is támadta Knaust elmélete miatt. Mitöbb, Knaus ebben a témában íródott könyvét 1934-ben Németországban be is tiltották.
Hermann Knaus mellett viszont 1930-ban a japán származású Ogino is ugyanarra a felfedezésre jutott a nőgyógyászatban, mint két évvel korábban osztrák kutatótársa. Ennek ellenére hosszú éveket kellett arra várni, míg a szakma akceptálta eme kutatások eredményeit. A Knaus-Ogino naptárrendszert egyébként a hétköznapokban katolikus rulettnek vagy római rulettnek is nevezték, mivel egyáltalán nem nyújtott teljes biztonságot.
A katolikus egyház feje, XII. Pius pápa 1951. október 29-n - engedve a kor nyomásának - az olasz bábák szövetsége előtt mondott beszédében engedélyezte a katolikus egyház hívei számra is a Knaus-Ogino módszer alkalmazását.
A katolikus egyház szaporodjatok, sokasodjatok tanítása a 20. századra sokak számára már elfogadhatatlanná vált. A nőgyógyászat fejlődése keretén belül a Knaus-Ogino által kidolgozott rendszer viszont új távlatokat nyitott nők és férfiak számára egyaránt a családtervezésben. Az osztrák származású Hermann Knaus és a japán Kiasaku Ogino egymástól függetlenül dolgozta ki azt a naptárrendszert, mellyel a nők kiszámolhatják, hogy melyik nap a legtermékenyebbek, és szexuálsi életüket ehhez igazíthatták.
Knaus a naptárrendszerét 1928 májusában a lipcsei német nőgyószászati konferencián mutatta be. Ennek a ma már nem a legmodernebb védekezési módszernek számító eljárásnak a lényege, hogy a nő ciklusa hossza alapján ki tudja számolni, hogy a hónap során melyek azok a napok, melyben a leginkább termékeny, illetve mikor nem eshet teherbe. A feljegyzések szerint a szakembereket nagyon meglepte ez az előadás, hiszen az általánosan elfogadott elv az volt, hogy egy nő folyamatosan termékeny. Az egyház mellett így sok kolléga is támadta Knaust elmélete miatt. Mitöbb, Knaus ebben a témában íródott könyvét 1934-ben Németországban be is tiltották.
Hermann Knaus mellett viszont 1930-ban a japán származású Ogino is ugyanarra a felfedezésre jutott a nőgyógyászatban, mint két évvel korábban osztrák kutatótársa. Ennek ellenére hosszú éveket kellett arra várni, míg a szakma akceptálta eme kutatások eredményeit. A Knaus-Ogino naptárrendszert egyébként a hétköznapokban katolikus rulettnek vagy római rulettnek is nevezték, mivel egyáltalán nem nyújtott teljes biztonságot.
A katolikus egyház feje, XII. Pius pápa 1951. október 29-n - engedve a kor nyomásának - az olasz bábák szövetsége előtt mondott beszédében engedélyezte a katolikus egyház hívei számra is a Knaus-Ogino módszer alkalmazását.