1. Jakab István, testvérével József Mihállyal együtt a léghajó feltalálója, szül. Vidalon-les-Annonayban 1745 január 7-n, meghalt: Servieresben 1799. augusztus 2. Műépítészi pályára szánta magát, miért is Párisba ment, hol magát műépítészi hivatására kiképezte. A műépítészeti pályát azonban nemsokára elhagyta, bátyja felfedezései őt is hasonló dolgokkal való foglalkozásra indították, ugy hogy a tulajdonképeni nagy felfedezésük mindkét testvér közös tulajdona.
2. M. József Mihály, az előbbinek bátyja, szül. Vidalon-les-Annonayban (Ardeche) 1740., meghalt Balarucban 1810. június 26. Nyugtalan természeténél fogva rendszeres tanulmányokat nem végzett, hanem az iskolát elhagyván, atyja papirgyárát vette át. Élénk és praktikus esze már kora ifjuságában mindenféle mekaniai munkák végzésére késztette; miután atyja gyárát átvette, különböző, nem mindig szerencsés újításokat hozott be annak kezelésében. De éppen, mivel a technikai kérdések megoldása iránt nagyban érdeklődött, magántanulmány útján foglalkozott fizikával, kémiával és mennyiségtannal. Egyik testvére halála után kénytelen volt öccsét, Jakab Istvánt hazahivni és ez időtől kezdődik a két testvér egyirányu munkálkodása. Legnevezetesebb művük a léghajó feltalálása. A francia király nem késett a léggömb problemája megoldóit jutalmazni; Istvánt, ki Versaillesben az udvar jelenlétében mutatta be a kisérletet, a Mihály-rendjellel tüntette ki, mig Józsefnek érdemei elismeréséül 1000 frank nyugdíjat és 40 000 frankot adományozott új kisérletek végzésére; később az egész M.-családot a nemesi rangba emelte. Napoleon M. Józsefet a becsületrenddel tüntette ki és a Conservatoire des Arts et Métiers adminisztrátorává és számos bizottság tagjává nevezte ki. A M. testvérek munkái közül a következő címüek említendők: Discours sur l"aërostat (Páris 1783); Les voyageurs aëriens (u. o. 1784); Mémoire sur la machine aërostatique (u. o. 1784); M. a hidraulikus kos feltalálója is, mely találmányát a Note sur Bélier hidraulique et sur la maniere d"en calculer des effects (Páris 1803) címü értekezésében közli. A két testvér szobrát 1883. Annonayban állították fel.
2. M. József Mihály, az előbbinek bátyja, szül. Vidalon-les-Annonayban (Ardeche) 1740., meghalt Balarucban 1810. június 26. Nyugtalan természeténél fogva rendszeres tanulmányokat nem végzett, hanem az iskolát elhagyván, atyja papirgyárát vette át. Élénk és praktikus esze már kora ifjuságában mindenféle mekaniai munkák végzésére késztette; miután atyja gyárát átvette, különböző, nem mindig szerencsés újításokat hozott be annak kezelésében. De éppen, mivel a technikai kérdések megoldása iránt nagyban érdeklődött, magántanulmány útján foglalkozott fizikával, kémiával és mennyiségtannal. Egyik testvére halála után kénytelen volt öccsét, Jakab Istvánt hazahivni és ez időtől kezdődik a két testvér egyirányu munkálkodása. Legnevezetesebb művük a léghajó feltalálása. A francia király nem késett a léggömb problemája megoldóit jutalmazni; Istvánt, ki Versaillesben az udvar jelenlétében mutatta be a kisérletet, a Mihály-rendjellel tüntette ki, mig Józsefnek érdemei elismeréséül 1000 frank nyugdíjat és 40 000 frankot adományozott új kisérletek végzésére; később az egész M.-családot a nemesi rangba emelte. Napoleon M. Józsefet a becsületrenddel tüntette ki és a Conservatoire des Arts et Métiers adminisztrátorává és számos bizottság tagjává nevezte ki. A M. testvérek munkái közül a következő címüek említendők: Discours sur l"aërostat (Páris 1783); Les voyageurs aëriens (u. o. 1784); Mémoire sur la machine aërostatique (u. o. 1784); M. a hidraulikus kos feltalálója is, mely találmányát a Note sur Bélier hidraulique et sur la maniere d"en calculer des effects (Páris 1803) címü értekezésében közli. A két testvér szobrát 1883. Annonayban állították fel.